Túl drága lenne és védik az alacsony rezsit, ezért vétózta meg az Orbán-kormány az EU-s klímavédelmi célokat

2019. június 21., 13:41

Szerző:

Diplomáciai körökben is komoly felzúdulást váltott ki, hogy Magyarország mellett Csehország és Lengyelország sem támogatta az EU azon célkitűzését, hogy 2050-re elérje a gazdaság a szén-dioxid semleges működést. A többi tagállam beállt ugyan a tervezet intézkedéscsomag mellé,

de a vétó miatt nem alakulhatott ki közös határozat, azaz így annak betartása semelyik tagállamra sem kötelező érvényű.

Lapunknak küldött közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ azzal magyarázza a vétót, hogy

„a 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar iparra.”

Hozzáteszik, hogy amennyiben az ország betartaná a célkitűzésben foglaltakat, az a magyar lakosság rezsiköltségeinek 30-40 százalékos emelkedésével járna. Megjegyzik, hogy Magyarország a 2030-ra elfogadott célkitűzéseket tartja, valamint a magyar áramtermelés jelenleg is 90 százalékban szén-dioxid-semleges.

A közlemény arra nem tért ki, hogy az Orbán-kormány szerint mekkora költségnövekedéssel járna a klímaváltozás.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.