Trócsányi László már újra vizsgálja az alkotmányt, az Orbán-kormány mintha a felismerhetetlenségig meg akarná változtatni Magyarországot

Interjút adott a Magyar Időknek Trócsányi László igazságügyi miniszter, jelezve, nemrég három munkabizottságot is alapított, amelyek  különböző szempontok szerint áttekintik, értékelik az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok egyes rendelkezéseit.

– Az államszervezet, az alapjogok és a szuverenitás szempontrendszere is felmerül a vizsgálódásokban

– fogalmazott a tárcavezető. Közlése szerint

ebben a munkában a szakértők mellett civil szervezetek is részt vesznek,

és tavaszra végeznek a vizsgálódásaikkal. Arra a kérdésre, hogy eszerint új alkotmánymódosítás következik, azt mondta: 

– A feladatunk az, hogy áttekintsük az elmúlt hét évet, és megvizsgáljuk, hogy az alaptörvény mennyiben szorul esetleg pontosításra, korrekcióra. A felülvizsgálatot követően a módosítás természetesen nem zárható ki.

Magyarország alkotmányát utoljára 2018. júniusában módosította az Országgyűlés 159 igennel öt nemmel úgy, hogy 35 ellenzéki képviselő nem szavazott, a jobbikosok viszont a Fidesszel voksoltak. Ez a hetedik változtatás volt az alaptörvényen, amelybe ekkor került bele, hogy

• mindenkinek joga van, hogy magán- és családi életét, az otthonát, a kapcsolatait és jó hírnevét tiszteletben tartsák, 
• a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével,
• Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség, és nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve,
• Magyarország keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
• és téboly, de Orbán Viktor és családja ügyvédjének, Bajkai István Fidesz-alapítónak a javaslatára az alkotmány tiltja a hajléktalanságot is.  (Bajkai István szerint a hajléktalanok azért élnek az utcán, mert nem szeretik a szabályokat.)

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ezen kívül alaptörtvénybe foglalták a közigazgatási bíróságok megalakítását is, amiről Trócsányi László az interjúban elmondta, hogy a törvényjavaslatot hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek. Ezek a bíróságok az állampolgárok és a cégek, illetve az állami intézmények közötti jogvitákban döntenek majd, előttük lehet jogorvoslatot kérni a hatósági határozatok ellen 

• adó- és az építési ügyekben,
• közbeszerzési ügyekben
• és választási, népszavazási és a gyülekezési jogi vitákban.

A miniszter szerint a kétszintű fórumrendszer 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét. Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsen, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd. Utóbbi elnökéről az Országgyűlés szavaz jövő tavasszal, de hosszú idő óta rebesgetik, hogy az a Patyi András kapja a tisztséget, aki borítékolhatóan csak ezért mondott le a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori tisztségéről és hagyta el a a Nemzeti Választási Bizottságot is, hogy újra bíró lehessen.

Bár a közigazgatási bíróságok nyilvánvaló fideszes és kormányzati befolyás fognak állni, Trócsányi László az interjúban azt mondta, nem érti azokat, akik a jogállam sérelméről beszélnek ennek kapcsán.

„Azt hiszem, a megszólalók éppen a közigazgatási bíráskodás lényegét veszik semmibe, amikor ezt állítják. Véleményüknek ugyanis éppen az ellenkezője az igaz: a kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött.”

Hogy ebből mi valósul meg, az egyelőre kétséges, főleg, hogy a hetedik alkotmánymódosítás alapján a bíróságoknak 2019. január 1-től a törvények preambulumát – egy politikai nyilatkozatot és a miniszteri indoklást – kell figyelembe venniük egy-egy jogszabály értelmezésekor a Kúria eddig irányadó jogértelmezése helyett.