Tovább szívatja az élelmiszerláncokat a kormány

Az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben” című dokumentumot a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) terjesztette elő február 28-án.

A szövegben gyakori hivatkozásként szerepel az elmúlt időszakban (ismét) kipattant élelmiszerbotrány, melynek során kiderült (legalábbis állítják), hogy egyes nemzetközi vállalatok ugyanazon márkanév alatt nem ugyanolyan minőségű terméket hoznak forgalomba Magyarországon, mint Ausztriában. Mivel a botrány az egyes áruházak saját márkás termékeit nem érintette, így nehéz megérteni, hogy a kormány ennek ellenére miért pont a kereskedőt fogja szívatni. A kormányt ez a logikai bökkenő láthatóan nem zavarta.

A javaslatban az is szerepel, hogy a kormány tavasszal újabb intézkedéscsomagot fog javasolni az Országgyűlésnek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében. Az Index a dokumentum alapján azt írja: a cél kimondottan az, hogy a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat megszívassák, miközben a magyar láncokat segítik.

Pénzszivattyú

Egyebek mellett az alábbi intézkedéseket tervezi a kormány:

• Megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit – A kereteket úgy állapítanák meg, hogy éves szinten húszmilliárd forintot kellene ezért fizetni a cégeknek. Ez alól csak a kétezer fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést.


• Maximált reklámköltés – a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra. Reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet, mivel ezek a buszok állítólag befolyásolják és félrevezetik a fogyasztókat, szennyezik a környezetet és kárt okoznak a tömegközlekedésben.


• Kötelező létszámbővítés – Törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni. A számítás logikája egészen hajmeresztő: „az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az egy főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell.”


• Bérpótlék és szabadnap – Ismét elővennék a vasárnapi zárva tartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után százszázalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.


• Megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal egy napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozó új elnökhelyettest kapna, a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolására pedig külön kormánybiztost neveznének ki.