Tovább romlott a demokrácia minősége Magyarországon
2016-ra már Bulgária is megelőzi Magyarországot a Freedom House osztályozása alapján, amely a demokrácia minősége szerint rangsorolja az egyes államokat. Az 1-től 7-ig terjedő skálán Magyarország 3,29-es értéket kapott a 2016-os évre (a magasabb érték számít rosszabbnak). Az index az elmúlt évtizedben fokozatosan romlott.
A demokráciaindex a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta látványosan romlik, a számok a következőképpen alakultak:
- 2010-ben 2,39
- 2011-ben 2,61
- 2012-ben 2,86
- 2013-ban 2,89
- 2014-ben 2,96
- 2015-ben 3,18
Ezt sikerült idén is alulmúlni a 3,29-es értékkel. Bulgária idén 3,25-ös értéket kapott, így hajszálnyival, de megelőzött minket a rangsorban, és ahogy a képen is látszik, Magyarország minden mutatóban rosszabbul teljesít a térség országainak átlagánál.
Az indexben három változó is elég rossz, 4-es, illetve 3,75-ös értékkel esik latba, ezek a következők:
- korrupció (4),
- demokratikus kormányzás (4),
- a sajtó függetlensége (3,75).
Hazánk emellett a többi vizsgált terület: a helyi önkormányzatok, az igazságszolgáltatás, a választási rendszer és a civil társadalom vonatkozásában is látványos lemaradásban van a térség többi államához képest.
Washington Post: csehül állnak a magyarok
A Freedom House demokráciajelentése szerint csehül állnak a liberális értékek 29 közép- és kelet-európai, balkáni, illetve ázsiai országban – írja a The Washington Post.
Erősödik a tekintélyelvű politizálás, és főként Magyarországon, illetve Lengyelországban előretör az illiberális nacionalizmus. Az okok elsősorban a menekültválságra, valamint a gazdasági nehézségekre vezethetők vissza.
Az amerikai emberi jogi szervezet összesítéséből az tűnik ki, hogy Magyarországon mára a demokrácia már csupán félig-meddig stabil. A hanyatlás 2004-ben kezdődött, de az igazi zuhanás 2010-től indult be. Jelenleg a térségen belül már csak Romániában rosszabb a helyzet. A Freedom House összeállítása meg is jegyzi, hogy a demokráciával szemben a legnagyobb veszély a mélyen illiberális politika terjedése, ami jól nyomon követhető a tömeges bevándorlásra adott válaszban. Jobboldali vezetők, így Orbán Viktor felszították a populizmust, és a muzulmán migráció hirdetésével népszerűek lettek.
Megnyilatkozásaikkal, amelyekben gyakran szerepel a civilizációk összecsapása, a hazai közönségnek játszanak, és egyes esetekben lényegesen javítottak a hatalmon lévő pártok helyzetén. A magyar, lengyel és a szlovák kormány elutasította, hogy akárcsak néhány menekültet is befogadjon. Ezekben az államokban a vezetők arra használták ki a válságot, hogy a saját népszerűségüket fokozzák, és a rövid távú politikai pártelőnyök kedvéért figyelmen kívül hagyták az alapvető humanitárius elveket, a demokratikus pluralizmus eszményeit.
A jelentés felelőse hozzáteszi, hogy egy sor politikus és párt egyfolytában a muzulmán invázióról papol, ám ez a fajta beszéd aláássa a demokráciát, mert elutasítja az egyik legfőbb normát, a törvény előtti egyenlőséget – tudósít a
The Washington Post. Az efféle gyűlölettel teli, paranoiás kijelentéseknek megvan az a veszélyük, hogy erőszakba torkollnak a kisebbségekkel és a migránsokkal szemben.
