Itt a rendkívüli jogrendet biztosító törvényjavaslat, öt évet is kaphat az, akit rémhírterjesztőnek gondolnak
Pénteken este megjelent a Parlament oldalán a rendkívüli jogrendre lehetőséget adó, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat, Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be. Tartalmazza a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet „meghosszabbítását”, de ennél sokkal többet is.
Az indoklás szerint
a törvényjavaslat célja, hogy „megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.
Legfontosabb pontjai:
- A kormány a veszélyhelyzetben „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
- A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.
- A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.
A javaslat tervezetét megkapták az ellenzéki pártok is, ugyanakkor – mint az Index is kiemelte – van benne néhány olyan elem, amelyek a korábban ismertetett tervezetben még nem szerepeltek.
Katonai járőrök a debreceni Kossuth téren 2020. március 20-án. A kormány így akarja az emberek biztonságérzetét növelni.Így például:
- Három évig terjedő szabadságvesztés jár annak, aki az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza.
- Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, ha járványügyi intézkedések megszegése halált okoz.
Az álhírek terjesztésére vonatkozó rész egyben módosítaná a Btk.-t. Bár eddig is három év járt annak, aki „közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére”, de
immár az is büntethető lesz, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza.
Ezért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés adható.
Az indoklás szerint a szigorú fellépésre azért van szükség, mert a járvány az ország bármely területén tömegesen felbukkanhat, ezért a „társadalom tömegei érzékenyebbek a vele kapcsolatos zavar és nyugtalanság keltésére alkalmas téves információkra”.
A Btk. módosítását azzal indokolja a javaslat szövege, hogy
a jelenlegi járványhelyzet elmúltával is fennmaradjon a különleges jogrendek idejére fennálló, a köznyugalmat illető fokozottabb védelem.
A fokozott büntetőjogi védelmet szerintük az követeli meg, hogy a járvány elleni védekezés a teljes társadalmat érinti. A minisztérium közleménye szerint az Országgyűlés csak akkor dönthet a javaslatról, ha eltér a házszabálytól, amihez
a parlamenti képviselők négyötödének támogatása szükséges.
Ezért kérik a pártok támogatását.
(Az Index nyomán.)
