Törrvényt és alkotmányt is sért az MNB

Róna Péter azt

mondta, hibás gyakorlat az, hogy az MNB nem kezeli külön a költségvetési források beszedését és elosztását, illetve a monetáris politikából szerzett hasznot, ez utóbbit ugyanis célszerű lenne az illetékes felügyelő szervnek átadni.

A közgazdász szerint az MNB-nek évente 3-4 milliárd forintja áll rendelkezésre ahhoz, hogy törvényesen vásároljon műkincseket, ingatlanokat és egyéb vagyonelemeket. Átlagosan ennyi pénzük származik ugyanis a törvényt be nem tartó pénzügyi szereplőktől befolyó büntetésekből.

Róna Péter hozzátette: a jegybanktörvény azt nem teszi lehetővé, hogy a monetáris politikából befolyó pénzeket költségvetési célokra használják fel. Az MNB így törvényt és alkotmányt is sért azzal, hogy a kormány feladatait átvállalva például oktatási tevékenységet finanszíroz.

Nem működnek az egyensúlyok

A Transparency International jogi igazgatója szerint a kormány csak azért nem fekteti Alaptörvénybe az alapítványok titkosítását, mert nincs meg a kétharmada. Ligeti Miklós szerdán azt mondta, bár az alapítványokat valamennyire rákényszerítették a nyilvánosságra, de eközben a legtöbb állami tulajdonban levő cég titkosított. Hozzátette: ebből is látszik, hogy nem működnek a kormánnyal szembeni erők és egyensúlyok.

A Kúria és az Adatvédelmi Hatóság is kimondta azt, hogy a jegybanki alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből, tehát kötelesek nyilvánosságra hozni az adataikat – mondta el a Transparency International jogi igazgatója.

MSZP: Az alapítványok fideszes kifizetőhellyé váltak

A szocialisták több, az MNB-alapítványok költéseiről árulkodó iratot is

kipereltekmár. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes ennek kapcsán kedden azt mondta, a korábban kisebb ügyekben tett feljelentéseknél az ügyészség és a rendőrség nagyon hatékony és gyors volt, az MNB-alapítványok vizsgálata viszont csigalassúsággal halad.

Úgy vélte, az MNB elszámoltathatóságához rendszerváltásra van szükség, ennek értelmében meg kell szüntetni Orbán Viktor „árnyékállamát”, amelyben minden fontos poszton a saját emberei falaznak a saját disznóságaiknak.

Burány Sándor szerint a jegybank már nem látja el szakmai feladatait, például a forint védelmét sem, viszont törvénytelen módon, indokolatlan mértékben kezdett társadalmi felelősségvállalási programba, ami gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy Matolcsy György nézeteit közpénzen adták ki olyan haverok, akik maguk is nyertek a kiadáson. A jegybanki alapítványok tehát fideszes kifizetőhellyé váltak.

260 milliárd elköltve

Bodnár Zoltán, az MNB volt alelnöke hétfőn azt mondta, mesterségesen generált árfolyamnyereségből, törvénytelenül hozták létre a jegybanki alapítványokat.

A Liberálisok politikusa közölte, az alapítványok külön nevesítve vannak a törvényben, az egyik helyen azt mondja a jegybanktörvény, hogy az MNB feladataival összhangban alapítványt hozhat létre, a bevételek felhasználásánál azonban azt is megjegyzi, hogy az MNB által kiszabott bírság összegével megegyező összeget költhet el különböző célokra, például pénzügyi kultúra fejlesztésére, közgazdasági képzésre. Bodnár Zoltán emlékeztetett, hogy 2014 környékén a beszedett bírság négymilliárd forint körül volt.

Azt hangoztatta, hogy a most működő alapítványok működésében nem szerepel semmi olyasmi, amire a Matolcsy-alapítványokat létrehozták.

Mint mondta, egy helyet említ meg a törvény, ahol pénzt lehet költeni, ez a fogyasztóvédelem köre, de az is csak arról szól, hogy a MNB részt vállalhat a pénzügyi szolgáltatók tájékoztatásával, pénzügyi kultúra terjesztésével kapcsolatos tanulmányok készítésében, és támogathatja azt. Ám ez nem azt jelenti, hogy erre 260 milliárdot el lehet költeni.

A 260 milliárd forint forrása az az árfolyamnyereség, amelyet 2014-ben elért az MNB a

devizatartalékbóltörténő devizaeladással. Ezt kétféle módon tették. Egyrészt a devizahitelek forintosítása kapcsán, másrészt a Magyar Államkincstárnak adott el devizát. Ráadásul lényegesen nagyobb forgalmat bonyolított az MNB és a kincstár deviza-forint eladással, mint amennyire a kincstárnak szüksége volt, tehát mesterségesen hoztak létre ügyleteket. Ez úgy történt, hogy a devizatartalékban lévő deviza forintban kifejezett értéke a beszerzési érték; amikor az árfolyamnyereséget számolja ki profitként a jegybank, akkor a tartalékban lévő deviza átlagos bekerülési értékét veszi alapul, és ha ennél drágábban adja el az aktuális devizát, akkor nyereség keletkezik, amely az ő eredményét növeli. Ez 511 milliárd forint volt 2014-ben.