Törölte a budapesti látogatását a holland parlamenti küldöttség, mert az Orbán-kormány fogadni sem volt hajlandó a politikusait

2019. február 2., 16:15

Szerző:

Lemondta a budapesti útját az a holland parlamenti delegáció, amely a demokrácia helyzetéről akart tájékozódni Magyarországon – írja a hvg.hu. A küldöttség azért törölte a látogatást, mert az Orbán-kormány nevében senki nem volt hajlandó szóba állni a politikusaival. Anne Mulder, a kormányzó Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) politikusa a portálnak elmondta, hogy a hágai parlamentben régóta téma Magyarország és Lengyelország az eljárás miatt, amelyet a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján indítottak ellenük a jogállamiság elveinek a megsértéséért. Az ügyben több meghallgatást is tartanak, amihez parlamenti képviselőkkel, szakértőkkel, civil szervezetekkel és  kormánytagokkal is beszélni akarnak. Február közepén jöttek volna Budapestre, amíg azonban a szervezés a lengyelekkel nem ütközött akadályba, a Fidesz és az Orbán-kormány részéről azonban senki nem akarta fogadni őket. Így nem látták értelmét az útnak – jelezte Anne Mulder. A hvg.hu úgy tudja,a hogy a hollandoknak volt egy megbeszélt találkozójuk az Országgyűlés európai ügyek bizottságával, a fideszes Hörcsik Richárd vezette testület azonban lemondta ezt.

Orbán Viktor és Judith Sargentini a 2018. szeptember 11-i EP-vitán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A hollandok – derült ki a Népszava pénteki cikkéből – két napon át tartózkodtak volna Budapesten, az pedig nem igaz, amit a kormányzati szócsőként működ Magyar Idők írt korábban, hogy a Sargentini-jelentésben szereplő kritikák igazságtartalmát akarták volna ellenőrizni. 

Az Orbán-kormány elzárkózásának az oka az egyszerű sértődöttség lehet. Egyrészt azért, mert az Európai Parlament szeptember 12-én kétharmados többséggel elfogadta a holland zöldpárti Judith Sargentini nevét viselő jelentést, ami utat nyitott a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljáráshoz. Másrészt azért, mert Hollandiának nem tetszenek az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedései, és ennek a nyugat-európai ország budapesti nagykövetei többször is hangot adtak már. Nemrég René van Hell misszióvezető jelentette ki a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán, hogy 

„a jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról”,

elődje, Gajus Scheltema pedig a 168 Órának adott 2017-es interjújában állította, hogy az Orbán-kormány ugyanolyan elv mentén kreál ellenséget, mint a terroristák. Ezen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter annyira felháborodott, hogy nyilvánosság előtti bocsánatkérést követelt Hollandiától, ez a bocsánatkérés azonban azóta sem született meg.

 

Európa háborúba sodródásától tart, az európai parlamenti választások tétje pedig, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők – többek között erről értekezett Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök szerint Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, aki a baloldalra szavaz, a háborúra adja a voksát.