Tömeges oltás: több kérdés, mint válasz – A bizalmat nem növeli a kormány kommunikációja

Jelen állás szerint a tömeges oltás jövő év elején kezdődhet Magyarországon, ingyenes lesz, de nem kötelező. A tömeges immunitás eléréséhez a lakosság legalább 60-70 százalékának beoltása szükséges, ám ezt nem lesz egyszerű elérni.

2020. december 19., 09:00

Szerző:

Miközben a magyar kormány is megváltásként tekint a koronavírus elleni vakcinára, nagyon úgy fest, az emberek többsége ódzkodik attól, hogy beoltassa magát, legalábbis egyelőre. A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok kétharmada utasítja el az orosz és kínai vakcinákat, több mint felük pedig a nyugati oltóanyaggal szemben is bizalmatlan.

 

Lehet, nem lehet, mégis lehet, hogy lehet

A bizalmat pedig egyáltalán nem növeli a kormány kommunikációja, amely több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol. Az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb bizonytalanságot kiváltó kérdés az volt, választható lesz-e, hogy ki milyen vakcinához juthat hozzá.

November közepén Orbán Viktor az állami rádióban arról beszélt, azért szereznek be több forrásból többfajta vakcinát, hogy „a magyarok eldönthessék, melyikben bíznak meg leginkább”.

Egy hónappal később, december nyolcadikán Müller Cecília viszont arról beszélt, hogy „nem választható meg a vakcina minősége, mennyisége, típusa, származása, semmi sem”, sőt, hogy egyértelmű legyen a mondandója, leszögezte, hogy „nem választható vakcina”.

A tiszti főorvos szavait szó szerint közlő médiumokat még aznap délután megvádolta a kormányzat álhírterjesztéssel,

mondván, hogy Müller nem is azt mondta, amit mindenki hallott. A Koronavírus Központ egyúttal úgy helyesbítette a tiszti főorvos mondatait, hogy azért nem választható az oltóanyag, mert még egy sincs kész.

Azt minden esetben hangsúlyozzák az illetékesek, hogy csak olyan oltóanyagot engednek forgalomba itthon, amelyet magyar szakemberek vizsgáltak be, és azt biztonságosnak és hatásosnak ítélték.

Szerettük volna megtudni, hogy mi az aktuális álláspont a vakcinák választhatóságával kapcsolatban, ám az Operatív Törzsnek feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Fotó: Shutterstock

 

Miből lehetne választani?

Jelenleg három nyugati és egy kínai gyártóval szerződött le előzetesen a kormány. Gulyás Gergely november végi tájékoztatása szerint az AstraZeneca oxfordi kutatókkal közösen kifejlesztett oltóanyagából 3 millió 270 ezer, az amerikai Johnson & Johnsonhoz tartozó belga Janssen Pharmaceutica vakcinájából 4 millió 360 ezer, a Pfizer-BioNTech cégpáros által fejlesztettből pedig csaknem négy és fél millió adagot kötött le Magyarország.

Az AstraZeneca oltóanyaga a cég közlése szerint 70-90 százalékos hatékonyságú, ez kiemelkedőnek számít, mint ahogy az is reményre ad okot, hogy eddig nem tapasztaltak komolyabb mellékhatásokat az ezzel beoltott embereken. További előnye, hogy nem igényel mélyhűtést, így könnyebben szállítható és tárolható, ami egy ilyen hatalmas logisztikai kihívás esetén, mint amilyen az oltóanyagok világméretű szétosztása, nem elhanyagolható tényező.

Szintén nem igényel mélyhűtést a Janssen Pharmaceutica vakcinája, ennek hatásosságáról azonban egyelőre még nincsenek megbízható információk; jelen pillanatban úgy tűnik, a belga oltóanyag alkalmazása során nem tolerálható mellékhatások léphetnek fel.

Nem lesz ilyen egyszerű a szállítása és kezelése a Pfizer-BioNTech készítményének, ezt ugyanis – ellentétben az előző kettővel – mélyhűtésben, legalább mínusz hetven fokon kell tárolni – erre egyelőre Magyarország nincs felkészülve.

Ugyanakkor ez tűnik a legnagyobb hatásfokú vakcinának, a vizsgálatok szerint 95 százalékos védelmet nyújt,

ráadásul most úgy fest, az idős embereket is ugyanolyan hatásfokkal védi meg, mint a fiatalabbakat. A Pfizer-BioNTech vakcinája úgynevezett messenger ribonukleinsav (mRNS) alapú. Ez azt jelenti, hogy az oltásban a vírus DNS-ének egy szakasza található, és az ebben lévő információ ösztökéli az emberi szervezetet a megfelelő fehérje előállítására.

Fotó: Shutterstock

 

Amiből szinte senki nem kér

A kínai vakcinából Szíjjártó Péter szerint fél-egy millió adagot rendelt a kormány. Ám egyelőre nem világos, melyik kínai oltóanyagról van szó. Menczer Tamás külügyi államtitkár szavaiból a G7 azt a következtetést vonta le, hogy a SinoPharm nevű, kínai állami fejlesztésű vakcinából érkezhet hazánkba, ennek dokumentációja pedig már megérkezett Magyarországra. Erről egyelőre annyi tudható, hogy a vakcina elhalt koronavírust tartalmaz, amely fertőzni már nem képes, a szervezet ellenreakciójának kiváltására viszont alkalmas – hasonlóan a hagyományos influenzaoltásokhoz.

A SinoPharm hatékonysága a kínaiak közlése szerint 86 százalékos, de ezt eddig semmilyen független vizsgálattal nem sikerült bizonyítani. Ugyanakkor a kínai vakcinák tűnnek a könnyebben kezelhető készítményeknek: a tároláshoz például elég egy sima hűtőszekrény.

A másik kínai készítmény a magánvállalat által előállított SinoVac oltóanyag, ennek tesztelését viszont korábban Brazíliában és Peruban is felfüggesztették, mert néhány esetben súlyos mellékhatások jelentkeztek.

A kínai mellett az orosz oltóanyagokat övezi a legnagyobb bizalmatlanság. Habár Magyarország már kapott vakcinamintákat bevizsgálásra, döntés egyelőre nincs arról, berendel-e a kormány a – feltehetően – Szputnyik-V nevű szérumból. Az orosz oltóanyag tárolása szintén problémás, hiszen azt pontosan mínusz 18,5 fokon kell tárolni, már pár tized fokos eltérés is tönkreteheti a hatóanyagot.

A kínai és orosz vakcinákban közös, hogy ellentétben a nyugati anyagokkal, engedélyezési folyamatukat sem az unióban, sem az Egészségügyi Világszervezeten keresztül egyelőre el sem indították,

így ezeket az oltásokat az esetlegesen megrendelő országoknak – jelen esetben hazánknak – kell bevizsgálniuk és biztonságosnak ítélniük.

Azt egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy a koronavírus elleni védőoltások meddig adnak védettséget a betegséggel szemben. A tapasztalatok szerint a természetes úton megfertőzöttekben legfeljebb fél évre alakul ki immunitás, kérdéses, hogy védőoltással ez az idő növelhető-e.

 

Propagandával is beoltanak?

A legtöbb nyugati országban már jó ideje dolgoznak az oltások tömeges beadását lehetővé tevő rendszer kiépítésén, idehaza viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy erre hol, milyen körülmények között kerül majd sor. Orbán Viktor szerint 13 ezer oltópontot állítanak fel, de hogy ezek hol lesznek és ki fog bennük dolgozni, az egyelőre nem tudható – a végletekig leterhelt egészségügy vélhetőleg nehezen fog megbirkózni a tömeges oltással (míg például Németországban a jelenleg munka nélkül lévő, de elsősegélynyújtásra kiképzett légiutas-kísérőket is bevetik a gördülékeny vakcinálás érdekében). Ami tudható, hogy a tömeges oltást az egészségügyi és szociális dolgozókkal, illetve a veszélyeztetett csoportokkal (idősek, krónikus betegek) kezdik, mindenki más csak ezek után következik. Nem világos, mekkora mélyhűtő-kapacitás áll rendelkezésre az országban azoknak a vakcináknak a tárolására és szállítására, amelyeknek nem elég egy sima hűtőszekrény, hanem mínusz 20–70 fokos tárolást igényelnek.

Ha nem lenne elég a magukkal a vakcinákkal és terítésükkel kapcsolatos bizonytalanság, a kormány által létrehozott oltási előregisztrációs oldal is több kérdést vet fel, amelyekre egyelőre nem érkezett megnyugtató válasz. A jelentkezésnél – érthető módon – meg kell adni a személyes adatokat és elérhetőségeket, illetve el kell fogadni az adatkezelési feltételeket.

Az adatok értelemszerűen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) kerülnek, ám van még rubrika, amelyet sok esetben szintén be kell ikszelni a sikeres regisztrációhoz. A hvg.hu szerint az utóbbival a jelentkező azt hagyja jóvá, hogy az adatai a NEAK-on kívül a Rogán Antal vezette, propagandáért is felelős Miniszterelnöki Kabinetirodához is elkerülhetnek. Ezzel a kitöltő azt vállalja, hogy a kormányzat megkeresheti véleménykérés és egyéb információk közlése céljából.

Sőt, Rogán azt nyilatkozta vasárnap a Hír TV Bayer-show című műsorában, hogy aki nem regisztrál a koronavírus kormányzati oldalon, az hátrébb kerül a sorban, holott korábban azt közölték, a jelentkezés kizárólag igényfelmérést szolgál, az oltás beadásának időpontját nem befolyásolja.

Lapunk erről is megkérdezte az Operatív Törzset, választ erre sem kaptunk.

Jelen állás szerint a tömeges oltás jövő év elején kezdődhet Magyarországon, amely ingyenes lesz, de nem kötelező. A tömeges immunitás eléréséhez a lakosság legalább 60-70 százalékának beoltása szükséges, ám a cikk elején említett közvélemény-kutatás alapján ez kétségesnek tűnik, hiszen a magyarok több mint fele a nyugati oltóanyagokat sem adatná be magának, a kínai és orosz vakcinában pedig lényegében csak a Fidesz szavazói bíznak feltétel nélkül.

 

A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 16-i számában jelent meg.

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet, közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Új villamosjáratot indít a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szombaton, a 2B jelzésű villamos Pesterzsébet és a Jászai Mari tér között jár majd. A pesti fonódó villamosfejlesztés részeként induló járat átszállás nélkül tesz elérhetővé három metrójáratot a XX. kerületi lakosoknak.