Többkulcsos adó és áfa, öt év múlva euró - ezek az ellenzék gazdasági céjai

Az euró bevezetéséről, az adórendszerről, az inflációról, a munkahelyekről és a költségvetésről alkotott elképzeléseiket ismertették az ellenzéki pártok a Civitas Intézet "Ellenzéki Kerekasztal 2022 – Gazdaságfejlesztés" című csütörtöki rendezvényén.

Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nagyon jónak nevezte az euró bevezetéséről szóló ellenzéki elképzelést, amely szerint nagyjából öt év alatt képesek lennének az euró bevezetésére. „A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az elvárás az, hogy a csatlakozni kívánó kormány olyan hiteles programot tegyen le, amelyben leírja, hogy mikorra képes megfelelni a feltételeknek” – jelentette ki. Az euró bevezetését azért is tartja fontosnak, mert szerinte nem lehet tovább folytatni az eddigi leértékelési politikát, helyette egy nagyon szűk sávon belül kell tartani a forint árfolyamát. Varju László, a DK képviselője szerint

bőven lett volna alkalom és lehetőség arra az elmúlt tíz évben, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, de erre nem volt politikai szándék.

Az adóelképzeléseket ismertető Csárdi Antal, az LMP képviselője leszögezte, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett többkulcsos, progresszív adóra volna szükség. A politikus továbbá kiállt a minimálbér adómentessé tétele mellett is. Csárdi szerint az ellenzéki pártok között többségben volt az a nézet, hogy újra kell gondolni az áfa rendszerét, Európában ugyanis nem példátlan, hogy az áfának több kulcsa van, írja az MTI. A képviselő egyúttal bírálta, hogy a multinacionális cégek körülbelül harmadannyit adóznak, mint a magyar vállalkozások.

Az MSZP-t és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Vajda Zoltán az infláció kapcsán arról beszélt, hogy a folyamatos jegybanki kamatemelések nem nagyon érik el a céljukat, érdemben nem erősítik a forintot. Ilyés Márton, a Momentum politikusa azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány a többi között a kivándorlás felpörgésén alapul, és ez bizonyos szektorokban, például az egészségügyben, az építőiparban és az agrárgazdaságban is jól megfigyelhető.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaságpolitika "horribilis erőforrásokat pazarolt el" arra, hogy egymáshoz hasonló típusú munkahelyeket csábítson Magyarországra.

Egy munkaerő-hiányos gazdaságban viszont az lenne fontos, hogy egyre magasabb színvonalú munkahelyeket teremtsenek – mondta Ilyés. Z. Kárpát Dániel szerint a munkaerőhiány sokkal nagyobb gondokat okozhat az elkövetkezendő 10-20 évben, mint amilyet bármilyen kormány kezelni tudna. Ezért egy valóban demográfiai típusú kormányzásra van szükség, mondta. Csárdi Antal a kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy a pedagógusok és egészségügy dolgozók társadalmi megbecsültségét mesterségesen "letolta".

(Kiemelt kép: Fekete-Győr András, Jakab Péter, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Dobrev Klára az Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott közös ellenzéki megemlékezésen, az Andrássy út–Dózsa György út sarkán. Budapest, 2021. október 23. Fotó: Adrián Zoltán/168.hu)