Tizedére zuhant a túlóráztatás a rabszolgatörvény után, a cégek ügyesebben leplezik a jogsértéseket
Csaknem felére csökkent a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma az év első hónapjaiban. Míg tavaly ilyenkor mintegy 6 ezer dolgozónál tártak fel ilyen visszaélést, addig az idén alig 3500-nál. Ezen belül is a tizedére – 806-ról 83-ra - zuhant vissza a túlórával kapcsolatos jogsértések száma. A szakszervezetek mégsem örülnek – írja a Népszava.
A lap a munkaügyi hatóság első negyedéves ellenőrzéseinek tapasztalatait összefoglaló pénzügyminisztériumi jelentést elemezte. Eszerint az ellenőrök csaknem 23 ezer munkavállalót és mintegy 5900 munkáltatót vizsgáltak ebben az időszakban. Pont azokról a hónapokról van szó, amikor a fideszes többségű parlament által elfogadott rabszolgatörvény néven elhíresült módosítás miatt megnőtt a figyelem a munkaidővel kapcsolatos visszaélések iránt.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a javuló tendencia azonban nem azt jelenti, hogy valóban csökkentek volna a visszaélések. Meglátása szerint a cégek egyszerűen jobban odafigyelnek a „lepapírozásra”, vagyis a jogsértések leplezésére.
A Népszava azt írja, hogy erre utal az is, hogy a jelentés szerint nem javult a helyzet a munkaidőbeosztás terén. Számos cégnél még mindig nem vezetnek ilyen nyilvántartást, vagy hamis adatokat írnak bele. Márpedig ha nem rögzítik a munkavégzés kezdő és befejező időpontját, vagy valótlan adatokat írnak be a munkaidő-nyilvántartásba, akkor ellenőrizhetetlenné válik a túlóráztatás mértéke, amit a pénzügyminisztériumi jelentés is elismert.
– A jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, így a rendkívüli munkavégzés mértéke nem állapítható meg. A munkáltatók a tapasztalatok szerint szándékosan csak elvétve rögzítenek rendkívüli munkaidőben végzett munkát a nyilvántartásokon, így leplezve annak anyagi következményeit
– olvasható a jelentésben.
Kordás László szerint a cégek évek óta lényegében következmények nélkül kerülhetik meg a jogszabályokat. A munkaügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gyakoriságát olyan mértékben lecsökkentette a kormány, hogy ha most ellenőriznének egy céget, akkor legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. Megjegyezte, hogy a 4,5 millió foglalkoztatott közül tavaly alig 70 ezer dolgozó foglalkoztatását vizsgálta a hatóság, így az eredmények nem a valós helyzetet tükrözik.
