Titkosak maradtak a mágnesszalagok
Hivatalosan is bejelentette a kormány, amit lapunk egy hete megírt: sikerült beolvasni és lementeni a rendszerváltás előtt készült állambiztonsági iratokat tartalmazó mágnesszalagokat. A kormányszóvivő tegnap részletes beszámolót tartott a témáról, ám ő maga is jelezte: egyelőre nem ismert, hogy mi van a szalagokon. A szakértők azonban biztosra veszik, hogy az előző rendszer titkos iratai. Hogy ezek mikor lehetnek nyilvánosak vagy mikor nézhetik át őket történészek, nem tudni.
Sikerült archiválni a rendszerváltás előtt készült állambiztonsági iratokat tartalmazó 18 mágnesszalagot – legalábbis Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter erről tájékoztatta a kormányfőt. Az adathordozókról szóló beszámolót keddre várta a sajtó, akkor azonban még nem lehetett tudni, átadta-e a szalagokat vizsgáló informatikusbizottság jelentését a kormánynak. Erre vonatkozó kérdéseinkre ráadásul kedden nem adott választ egyetlen érintett sem. Szollár Domokos kormányszóvivő végül tegnap az MTI-nek bejelentette: adatvesztés nélkül, sikeresen mentette meg a 18 mágnesszalag tartalmát az erre kijelölt bizottság. Azt is rögzítették, hogy a mentési és hitelesítési folyamat célja teljesült: valamennyi adathordozó tartalmát megfelelően, teljes hitelességgel, az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, biztonságosan, hosszú távú megőrzésre alkalmas módon sikerült átmásolni és archiválni - írta a Népszava.
A beolvasás sikerességéről múlt héten lapunk már beszámolt. Szollár csak utalt arra, hogy a mágnesszalagokat valószínűleg nem is manipulálták, pedig ennek lehetősége korábban többször is felmerült. A szalagok lementése két okból volt különösen fontos. Az egyik, hogy az adathordozókon teljesebb iratanyag lehet, mint papíron. Utóbbiak közül többet is megsemmisítettek, az iratok eltüntetése egészen 1995-ig folyhatott. Szintén okot adott a lementésre, hogy a mágnesszalagok idővel demagnetizálódhattak volna, azaz tartani lehetett az információk „elpárolgásától”.
A vizsgálatok végét eredetileg októberre tervezték, nem december közepére. Kenedi János történész – aki az iratokat átvizsgáló bizottság vezetője, ezáltal pedig az informatikusbizottság létrejöttének egyik megelőlegezője is volt – korábbi beszámolója szerint a mágnesszalagok rossz tárolása és az ebből fakadó hibák miatt csúszott az olvasás. A szalagok összetapadtak, s emiatt a beolvasásnál károsodhattak volna. A szakértők ezért készítettek egy „kemencét”, amelyben hőkezelték a szalagokat, hogy azok biztonságosan olvashatók legyenek. A kormányszóvivő erről szintén beszélt: az informatikusok idén július 31-én – az adatok megismerése és mentése nélkül – megvizsgáltak három archiválandó mágnesszalagot, és a szalagok beolvasásakor mechanikai hiba merült fel. Az összes szalag beolvasása és lementése végül november 5-én kezdődött meg s november 23-ra fejeződött be.
A sikeres olvasás ellenére továbbra sem tudni biztosan, hogy mi található a Kenedi-bizottság által újra feltárt szalagokon. A munkáját márciusban megkezdő informatikusbizottság ugyanis csak annyit állapíthatott meg, hogy hány bájt van az adathordozókon, illetve hogy azokat mikor vitték fel. A történészszakértők ugyanakkor tudni vélik, mit tartalmaznak az adathordozók. Mint jelentésükben írták: a szalagok az Egységes Gépi Prioráló Rendszernek (EGPR) voltak részei, illetve alrendszerei. A Belügyminisztérium adatbázisát már a 60-as, 70-es években elkezdték számítógépre vinni. A Kenedi-bizottság jelentéséből kiderült, hogy 18, 2060-ig titkosított szalagot őriznek a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) és legalább egyet az Információs Hivatalban (IH). Az NBH-s szalagokon található az állambiztonsági szervek operatív nyilvántartása (a célszemélyek adatait tartalmazó, „G” jelű adatbázis), az úgynevezett hálózati nyilvántartás (vagyis az ügynökök „H” jelű adatbázisa), a Központi Kémelhárítási Adattár (vagyis az egykori III/II-es csoportfőnökség „K” jelű adatbázisa), az előzetes nyomozások „J” jelű adattára, illetve a bizalmas nyomozások „U” jelű adattára. A szalagokról biztonsági másolatok is készültek, s az egyik két tekercsből áll – így jön ki a 18 szalag. Az IH-ban őrzött szalagon a hírszerzés, vagyis az egykori III/I-es csoportfőnökség „I” jelű adatbázisa található – ezt azonban most nem archiválták.
A szalagokon lévő adatokat ugyanúgy kellene kezelni, mint a többi titkosszolgálati iratot; a titkosítás alól feloldott dokumentumokat a 2003-as törvény alapján át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Időközben új törvényjavaslat is készül, amely a korábbinál nagyobb nyilvánosságot biztosíthatna az iratoknak. Hogy ebben pontosan mi szerepel, még szintén nem tudni.
