Tetszett volna hamarabb szólni – Nem ismeri el a hibát az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága előtti elmarasztaló eljárások megelőzése érdekében hozta meg 2016. november 28-án azt a fontos határozatát, amely szerint a büntetőperekben nem vehet részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában – akár a másodfokú tanács tagjaként – közreműködött. (Egy korábbi határozatuk az eljárásból csak a nyomozási bírókat zárta ki.)

A bírók torkán lenyomott határozatról már beszámolt a 168 Óra. Kiderült: a bíróságoknak jelentős problémát okoz a döntés végrehajtása, mert az alkotmánybírák többsége nem a jövőre nézve fogalmazta meg az elvet, így az visszamenőleg is kihat a folyamatban lévő ügyekre. Nem egy bíróságon több éve tárgyalt, sokszereplős ügyeket kell újrakezdeni, illetve hatályon kívül helyezni, miközben a Kúria nem hozott iránymutató döntést az ügyben.

Az Alkotmánybíróság a pártatlanság védelmét szolgáló fenti döntését követően bírálta el Hunvald György egykori VII. kerületi szocialista polgármester panaszát, amely két részből állt. Az egyik szerint a Szegedi Ítélőtábla két jogerősen lezárt büntetőügyében az előzetes fogva tartás időtartamának beszámításakor nem járt el arányosan, ami sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Emellett – Hunvald szerint – a kifogásolt végzés meghozatalára a Szegedi Ítélőtábla nem rendelkezett illetékességgel, ezért sérült a törvényes bíróhoz való joga. Az expolgármester indítványozta a végzés Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság az egyik ügyben úgy döntött, hogy mivel Hunvald panaszának benyújtását követően a Kúria – perújítási eljárásban – hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét, ezért az előzetes letartóztatás beszámítási módjának elbírálása az Alkotmánybíróság szempontjából okafogyottá vált, ezért az eljárást megszüntette. Hunvald másik panaszát a tanács nem bírálta el.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Még soha nem vontak vissza döntést

– Az Alkotmánybíróság sohasem konkrét, személyhez fűződő ügyet, hanem általánosan egy problémát vizsgál, azt, hogy alkotmányos-e – mondta lapunknak Lövétei István alkotmányjogász. – Azt pedig, ha a testület valamely tagjával szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, a bírónak jeleznie kell, és ebben a kérdésben szintén az Alkotmánybíróság dönt.

A konkrét esettel kapcsolatban úgy véli: az Alkotmánybíróság döntését az érintett a fennálló kizárási ok miatt megpanaszolhatja, de azzal tisztában kell lennie, hogy a testület döntései ellen jogorvoslatnak nincs helye. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság fennállása során még nem fordult elő, hogy visszavont volna egy döntést, csak olyan, amikor hasonló eset tárgyalásakor korrekciót végzett. Természetesen a panaszos, ha úgy érzi, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.

Lövétei szerint a jogi rendszer nem teljesen független a politikai rendszertől: ha egy ellentmondást nem lehet egyértelművé tenni, az azt jelzi, hogy nem teljesen átgondolt a szisztéma, azaz korrekcióra szorul.

Csakhogy miután Hunvald megkapta a végzést, azzal szembesült, hogy a Varga Zs. András vezette alkotmánybírósági tanácsban az előadó bíró Szívós Mária volt, aki korábban részt vett a szóban forgó büntetőügy bírósági eljárásában, méghozzá nyomozási bíróként. Az expolgármester levelet írt az Alkotmánybíróság elnökének, hogy jelezze: a végzés meghozatalában olyan alkotmánybíró vett részt, akinek erre nem volt jogosultsága – nemcsak az Alkotmánybíróság állásfoglalása, hanem az Alaptörvény szerint sem.

Hunvald két év hat hónapot és húsz napot töltött előzetes letartóztatásban, emiatt korábban az Emberi Jogok Euró­­pai Bíróságához fordult. E testület 2010. március 10-i jogerős végzésében azt írta: „Feltételezve, hogy a gyanú, mely szerint a kérelmező elkövetett egy súlyos bűntényt, kezdetben igazolta fogva tartását, a bíróság úgy ítéli meg, hogy a vádak súlya, bár relevánsak, önmagában nem nyújt elegendő alapot a kérelmező fogva tartására a teljes időszak alatt. Továbbá a fennmaradó két jogalapot tekintve a bíróság feltárta, hogy a nyomozati eredmények, melyek a kérelmező fogva tartásának meghosszabbítását eredményezték, többnyire sztereotip döntéseken alapultak, míg a kérelmező lényegi beadványai nem lettek megfelelően figyelembe véve.”

Hunvald álláspontja szerint Szívós Mária alkotmánybíróként a fenti indoklás miatt, illetve az üggyel összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán sem tudna pártatlan és elfogulatlan döntést hozni. Hangsúlyozta: legalább ugyanekkora probléma, hogy a másik alkotmányjogi panaszát nem bírálták el, s arról a végzésben szó sem esik. Az MSZP-s politikus azt kérte az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy a panaszát olyan tanácsban bírálják el újra, amelyben a jelen lévő személyek egyike sem vett részt korábban döntéshozó bíróként az ügyében.

A levélre Bitskey Botond, az AB főtitkára felelt. Rövid válaszának lényege, hogy Hunvald az alkotmánybírósági panaszának elbírálását követően terjesztett elő kizárási indítványt a tanács egyik eljáró bírója ellen, ám ilyen jellegű indítványt a jogszabályok szerint csak az Alkotmánybíróság határozatának a meghozataláig lehet „indokolt és alátámasztott írásbeli beadványban” benyújtani.

Hunvald György két év hat hónapot és húsz napot töltött előzetes letartóztatásban
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hunvald azonnal reagált. Újabb levelében kifejtette: beadványában nem a szubjektív elfogultságra, hanem az objektív jogsértő összeférhetetlenségre hivatkozott. Hangsúlyozta: nyilvánvalóan korábban jelezte volna, ha tudomása van arról, hogy az egykori nyomozati bírója, Szívós Mária részt vesz a panaszának elbírálásában.

Vagyis miről szól a vita? Az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény legfőbb védelmezője – azt vágta egy alkotmányjogi panaszt benyújtó fejéhez egy nyilvánvaló, törvény által is egyértelműen szabályozott összeférhetetlenség kapcsán, hogy tetszett volna hamarabb szólni. Miközben a panaszos az összeférhetetlenség fennállásról csak a végzés meghozatalát követően szerezhetett tudomást, ami azonban jogi szempontból időn túlinak számít. Az Alkotmánybíróság, hogy a nyilvánvaló tévedést ne kelljen bevallani, dogmatikus módon egy paragrafus mögé próbál bújni, holott az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyértelműen szabályozza a fentihez hasonló eseteket. E jogszabály 62. paragrafusának 3. cikkelye ugyanis kimondja: „Az Alkotmánybíróság tagja haladéktalanul bejelenti az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.”

Szívós Mária Hunvald elsőfokú nyomozati bírója volt a Fővárosi Bíróságon, több jogi csörtét is lejátszottak egymással – ennek ellenére az alkotmányjogi panasz előkészítője és előadó bírója nem jelezte az érintettségét a tanácsnak.

Vajon miért nem? – tettük fel a kérdést az Alkotmánybíróság főtitkárának.

Bitskey Botond szerint a tanácsban nem merült fel kizárási ok, egyik tagja sem jelentette be, hogy az ügy elbírálásában nem vehet részt. „Mivel az Abtv. 62. paragrafusának 3. bekezdése ezt kötelezővé teszi, feltételezem, hogy a tanács egyik tagja sem gondolta úgy, hogy vele szemben kizárási ok állna fent. Mivel pedig az indítványozó a visszautasító döntést követően jelentette csak be a kizárási kezdeményezését, a kérdéssel a tanács már nem tudott foglalkozni.”

Tegyük hozzá, ha az Alkotmánybíróság utólag be is vallaná a nyilvánvaló tévedést, a jogorvoslat akkor is nehéz volna, hiszen az AB döntéseit nem lehet megfellebbezni.

Hunvald György mindenesetre eltökélt, hisz az igazában, feltehetőleg nemzetközi bíróságra viszi az ügyet. És egyelőre megválaszolatlan az a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság tanácsa ­miért nem vizsgálta ki a panaszának másik felét.

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

62. § (1) Az alkotmányjogi panasz elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, aki az indítványozónak vagy jogi képviselőjének a hozzátartozója, vagy az eljárás tárgyát képező bírósági eljárásban félként vagy egyéb módon, a bírói döntés meghozatalában bíróként részt vett.

(2) Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.

(3) Az Alkotmánybíróság tagja haladéktalanul bejelenti az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

(4) Az alkotmányjogipanasz-eljárás során az indítványozó az indítvány befogadását követően az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig indokolt és alátámasztott, írásbeli beadványban kezdeményezheti az eljáró bírói tanács tagjának kizárását, ha tőle elfogulatlan döntés nem várható

(5) Az indítványozó által benyújtott kizárásra irányuló kifogást nyilatkozattételre be kell mutatni az Alkotmánybíróság kifogással érintett tagjának. A kizárásához való hozzájárulása esetén az Alkotmánybíróság tagja az ügy elintézésében nem vehet részt. Ellenkező esetben a kizárás tárgyában az Alkotmánybíróság másik tanácsa vagy a teljes ülés dönt. A kizárás tárgyában meghozott végzést közölni kell az indítványozóval és az Alkotmánybíróság érintett tagjával.