Tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezték
A Semmelweis Egyetem rektora tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a sporttudományi kar dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit - közölte az intézmény kedden az MTI-vel. Az Origo úgy tudja, az egyetem Testnevelési Karának dékánja már magához is vette a dolgozatot.
A közlemény szerint a Semmelweis Egyetem a Testnevelési Egyetemen 1992-ben történtekkel kapcsolatban, mint jogutód folyamatosan tájékozódik. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora ennek kapcsán "hétfőn felkérte a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánját, hogy hozzon létre tényfeltáró vizsgáló bizottságot, mely tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit" - olvasható a közleményben.
Egyetemi doktorok nyújtottak be petíciót az ügy tisztázásáért
A Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti erőforrás miniszternek és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének címzett beadványt a tudományos kutatók a peticiok.com-on publikálták hétfőn. A Semmelweis Egyetem korábbi közleményére reagálva azt írják: "az eljárás szabályos volta nem függ össze a munka eredetiségével, ezért a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat - tehát a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása - után vethetjük el". Úgy érvelnek: ha egy ilyen, bizonyítékokkal alátámasztott váddal nem foglalkoznak, azzal a magyar tudományos élet intézményeit hiteltelenítik el. Ez véleményük szerint akár oda is vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók munkáit külföldön gyanakvással fogadják.
A hvg.hu múlt szerdán azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával: a 215 oldal legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. A Köztársasági Elnöki Hivatal visszautasította a plágiumvádat. Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja az MTI-nek múlt pénteken küldött közleményében úgy foglalt állást: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját, a kisdoktori cím kiadása az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.
Az MSZP népszavazást akar
Az MSZP azt kezdeményezi, az alaptörvény tegye lehetővé, hogy az emberek népszavazással vonják meg bizalmukat a köztársasági elnöktől. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető kedden sajtótájékoztatón elmondta: ennek érdekében alkotmánymódosító javaslatot nyújt be a parlamentnek. Az indítvány alapján ha az eredményes népszavazás kimondja, hogy az államfő méltatlan a tisztségére, a parlamentnek - vita nélkül - meg kell őt fosztania a hivatalától.
Az MSZP elnöke úgy indokolt: az utóbbi időben több aggály vetődött fel azzal kapcsolatban, hogy Schmitt Pál méltó-e a köztársasági elnöki tisztségre. Mesterházy Attila hozzátette, ezekben az esetekben "nem elég a kormány védelme", az embereknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megítéljék például az államfő plágiumgyanús doktori disszertációjának ügyét, és kinyilváníthassák akaratukat. A törvényjavaslat indoklása szerint az alaptörvény nem teszi lehetővé népszavazás kiírását az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Az MSZP-s előterjesztés ez alól tenne kivételt, megengedve, hogy referendum írja elő a parlamentnek az államfő elmozdítását. Az indítvány értelmében a hivatalától méltatlanság miatt megfosztott köztársasági elnököt nem illetnék meg a korábbi államfőknek járó juttatások.
