Tovább nőhet januárban a tejtermékek ára

Raskó György agrárközgazdász szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon – írja az RTL.

Mi az oka a hazai áremelkedésnek?

Az Agrárközgazdasági Intézet a Piaci Árinformációs Rendszer adatain alapuló novemberi összesítése szerint idén októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül

a trappista sajt értékesítési ára 91 százalékkal,
a tehéntúróé 81 százalékkal,
a kefiré és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tejé 78 százalékkal,
a natúr joghurté 77 százalékkal,
az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 76 százalékkal,
az adagolt vajé 74 százalékkal,
a tejfölé 73 százalékkal,
a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 71 százalékkal,
a gyümölcsös joghurté 64 százalékkal,
a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 61 százalékkal,
az ömlesztett sajt 57 százalékkal, a natúr vajkém ára pedig 37 százalékkal nőtt.

„Az történt, ami sok más termék, elsősorban az élelmiszerek esetében: az alacsony jövedelmezőség miatt most sok feldolgozó úgy gondolta, hogy azonnal árat kell emelniük, mert az infláció lavinaszerűen, de felfelé sodor minden árat. Arra jutottak, hogy ha most nem emelnek, akkor utána ismét évekig nem lesz rá lehetőségük.

Ezt hívjuk inflációs pszichózisnak: azok is árat emelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutott volna vagy nem lett volna rá lehetőségük”

– kommentálta a számokat dr. Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a Magyarországon elszabaduló inflációs vonatra rengetegen szálltak fel az említett okokból. Kiemelte ugyanakkor, hogy az elkövetkezendő időszakban viszont már teljesen jogos lesz, jogossá válik az áremelés: a termelési költségek (energia, munkabér, takarmányozás) olyan mértékben emelkedtek – és nem csak a tejiparban, hanem általánosan – hogy nem is lesz más választás. Emellett pedig a rendkívül gyenge forint miatt az importból származó sajtok, tejtermékek ára is megemelkedett, a magyar előállítók hozzájuk igazították áraikat. 

A szakértő szerint, ha egy termék ára átlépi a lélektani határt, azt a vásárlók már csak diszkont áron, leértékelve veszik meg. Erre számít Magyarországon is az említett tejtermékeknél. Idén még értékesíteni tudják ezeket – főleg a karácsony miatt – januártól azonban a megvásárolt mennyiségben jelentős visszaesésre számít Raskó György, aki azt azonban nem tartja reálisnak, hogy minderre reagálva  kormány újabb tejtermékekre vezessen be árplafont.

„Az árplafon egy nehéz ügy: a kormány szabadulna tőle, de nem tud. Ha kivezetnék, akkora infláció lenne, ami megcibálná a lakosság idegeit. Ársapka nélkül az érintett nyolc terméknél olyan áremelkedés lenne, amit belpolitikai okok miatt most nem mernek megkockáztatni. Valószínűleg lassú kivezetés lesz, de hogy mikortól, egyelőre nem lehet még megtippelni sem” – vélekedett Raskó György, aki hozzátette: az biztos, hogy a termelési költségek oldaláról az inflációs nyomás nem szűnik, a tejtermékek esetében egészen biztosan. Sőt, ugyanez igaz a húsokra is.

„A most beépülő magasabb takarmányárak és energiaköltségek még tovább feszítik a húrt, a feldolgozókat pedig arra kényszerítik, hogy valamilyen formában próbáljanak javítani az átadási káron. Míg Európa más országaiban az infláció elérte a tetőpontját és elkezdett csökkeni, addig Magyarország ez alól sajnos kivétel. Késleltetett módon, jóval magasabb szinten követjük az európai inflációt. Ennek csak az szab határt, ha lesz egy komolyabb recesszió, amikor az élelmiszerinfláció növekvő üteme lassulásba vált, talán el is tűnik. Valamikor június, július környékén lehet erre számítani” – mondta a szakember.

„Az átlagos infláció feleakkora az EU tagországaiban, mint nálunk. Az eurózónában mindössze a 40 százaléka a miénknek, tehát még alacsonyabb. Ha ebből kiemeljük az élelmiszerek inflációját, ez Magyarországon a két és félszerese az uniós átlagnak” – világít rá a helyzetre a szakember.

(Kiemelt képünk illusztráció:  Awassi sajtkosár Bakonszegről. MTI Fotó: Lehoczky Péte)