Tehénvásár

– Németh Szilárd Fidesz-alelnök a minap úgy fogalmazott: az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés és „a fővárost 2010 előtt irányító maffia főnökének”, Hagyó Miklósnak a felfüggesztett szabadságvesztése. Ezért az emberek joggal kérdezik: merre van az igazság? Nos, merre van?

– Németh Szilárd szövege hallatán először is igyekszem megőrizni a lelki nyugalmamat, és most csupán azt mondom: az alelnök úr zöldségeket beszélt. Az elsőfokú bíróság legfontosabb feladata a tényállás felderítése és a bizonyítás. Márpedig a tényeket a bíróság mindkét ügyben alaposan átvizsgálta: rengeteg tanút, szakértőt hallgatott meg.

– Németh állásfoglalása után bármilyen döntés születik is másodfokon, a politikai szál belemagyarázható.

– Épp ez benne a trükk. Az amúgy rendben van, hogy egy politikust foglalkoztatnak a bírósági döntés politikai következményei. A vörösiszap-ügyben számukra ez akár kínos is lehet, hisz a miniszterelnök és az egész kormány rögtön az esemény után „tudta”, ki a felelős. A Hagyó-ügy pedig alapból is színtiszta politika.

– Németh azt is mondta: be kell tartani az átláthatóság és az elszámoltathatóság demokratikus követelményét. Elszámoltatható egy bíró?

– A bírónak felelősen kell végeznie munkáját. Ilyen értelemben igen, elszámoltatható és bírálható. Más kérdés, minősüljön-e bűncselekménynek, ha egy bíró tudatosan, nem tévedésből, törvénysértő ítéletet hoz. Zajlott erről szakmai vita korábban, de a többség – velem ellentétben – azt gondolja, hogy erre nem kell külön tényállás.

– Németh Szilárd logikáját követve a társadalom bármelyik bírósági döntésen felháborodhat, és jöhet a politikusi kritika.

– A bíróság és a közvélemény közötti konfliktus nagyon régi, máshol is előfordul. A politikusoknak leginkább a választók miatt fontos, hiszen egy-egy ilyen beszólás szavazatot hozhat.

– A kilencvenes évek elején Dávid Ibolya MDF-es igazságügy-miniszter olvasta rá a főbíróra, hogy a bíróság a volt Agrobank-vezér perében húzta az időt. Medgyessy Péter is ostorozta az igazságszolgáltatást a gyilkosság vádjával másfél évet ártatlanul előzetesben töltő magyarcsanádi Gán testvérek ügyében. Ekkor Áder János, akkori Fidesz-frakcióvezető azt mondta: „Szeretném lassan mondani, hogy minden szocialista és szabad demokrata megértse: el a kezekkel a független intézményektől, el a kezekkel a független magyar bíróságtól!” A második Orbán-kormány idején a Cozma-gyilkosság ítélete után Navracsics Tibor a társadalmi felháborodásra hivatkozva az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte Darák Pétertől, a Kúria elnökétől. Orbán Viktor 2013 márciusában minősítette felháborítónak, hogy a bíróság egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos perben a gázszolgáltatóknak adott igazat. Kapott már jó pár pofont az igazságszolgáltatás a hatalomtól. Meg is rendült bele?

– Nehéz megmondani. Az biztos, hogy a bíróság is törekszik rá, hogy élvezze a társadalom bizalmát. Mi pedig nem tehetünk mást, mint hogy elhisszük: szakmailag megalapozott döntések születtek. Garanciát a bizonyítási eljárási szabályok jelenthetnek, amelyeknek a betartása ellenőrizhető.

– Darák Péter így reagált Németh Szilárd szavaira: „Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény szellemével ellentétes.”

– Ez igaz. De abban nem vagyok biztos, hogy volt befolyásolás. Inkább indulatot váltott ki, ami egy ítéletnél elképzelhető. Én azt javasoltam volna, ne szóljon semmit. A bosszúállás ősi ösztön, a közvélemény vért akar látni, ezért a szigorú büntetőpolitika híve. Úgy hiszi – tévesen –, hogy az bármin is segíthet. A politikusok pedig, ahelyett hogy azt mondanák, tessék a bíróságokra bízni az ítélkezést, a tömegigényt akarják kielégíteni.

– Völgyesi Miklós, a volt Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája önvizsgálatot javasolt a bíróságoknak, mondván, mostanában négy olyan ítélet is született a Kúrián, amely másodfokú ítéleteket törvényellenesnek talált.

– Völgyesi Miklós közismerten jobboldali nézeteket vall, kritikája ezeket támogatja. Amúgy nyilván akadnak téves bírói ítéletek, ilyen bárhol előfordulhat. A vörösiszap-perben a bíróságnak csakis arra kellett választ találnia: a vádlottaknak volt-e lehetőségük olyan magatartásra, amellyel elháríthatták volna a katasztrófát, és ha igen, kötelesek lettek volna-e ezt megtenni. A bíró ennek eldöntésében szakértőkre támaszkodik, akik egymással is vitatkoztak. A bírónak pedig kötelessége dönteni. Nem lehetett könnyű.

– Amúgy sem az. A Fidesz 2010 óta nyirbálja a bírói függetlenséget.

– A folyamat – a korhatárra hivatkozva – az idősebb bírák kirúgásával kezdődött. Később hiába helyezték vissza állásukba az elbocsátottak egy részét, a helyükön addigra már mások ültek. Pedig ha a felmentés alkotmányellenes, márpedig az, akkor az újak kinevezése is az. A visszahelyezettek viszont megkapták a pótlékaikat, pénzben nem szenvedtek hátrányt. Legtöbbjük beérte ennyivel. A kormány ezután lecserélte a bírói vezetőket is. Ráadásul aki bíró akar lenni, pályáznia kell, ennek elbírálása pedig nem átlátható. Arról nem is beszélve, hogy a bíró megítélésében óriási szerepet játszik, mennyire fogadják el döntéseit a felsőbb bíróságok. És még sorolhatnám a további, a függetlenséget korlátozó intézkedéseket.

– Fleck Zoltán jogszociológus szerint már nincsenek demokratikus intézmények, nem ép hatalmi ág a bíróságoké sem. Az egykori függetlenségének csupán maradékait őrzi. Egyetért?

– A bírák pozíciója sokat gyengült. Szinte mindenről az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde dönt. Az Országos Bírói Tanács tevékenysége ezt érdemben nem befolyásolja. De nem hiszem, hogy az egyes ügyekben ítélkező bírák befolyásolhatók lennének.

– Néhány „politikai” ítélet: A Fővárosi Ítélőtábla 2016. január 26-án jogerősen felmentette a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Kovács Lajost, a Főtáv volt vezérigazgatóját. Szintén januárban a BKV-ügyben első fokon a kért húsz év helyett két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest. A másodrendű vádlott Mesterházy Ernőt felmentették, ahogy a tízmilliós végkielégítést kapott Szalainé Szilágyi Eleonórát is. Szintén januárban, bűncselekmény hiányában a Veszprémi Törvényszék felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás bűntette alól. 2015 decemberében Kulcsár Attila volt brókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A per legbefolyásosabb szereplőit – Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, Forró Tamás újságírót, Kelemen László ügyvédet, valamint Dunai Györgyöt, a Betonút Zrt. vezetőjét – felmentették. Aztán: a bíróság feloldotta Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes vagyonának zár alá vételét, és megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat. Bűncselekmény hiányában a Budapest Környéki Törvényszék felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban a hűtlen kezelés, valamint a bűnpártolás és okirat-hamisítás vádja alól. 2015 novemberében másodfokú döntésében a Fővárosi Törvényszék felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert és Fapál Lászlót, a tárca egykori közigazgatási államtitkárát egy 2006-os ingatlanüggyel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt. Csupa felmentés vagy igen enyhe ítélet korábban hatalmas port felverő politikai ügyekben.

– Ezek az ügyek jellemzően a tényálláson, azaz a bizonyításon buktak meg. Ebben el kell fogadni a bíróság álláspontját, ahogyan a felsőbb bíróságok is kötve vannak ehhez. A bíróságok a vádról döntenek, ennek bizonyítékait az ügyészség tárja eléjük.

– Amikor a bíró ítéletet hoz egy, a politika által is figyelemmel kísért ügyben, gondol-e a szakmai előmenetelére?

– Megeshet. De ott azért nem tartunk, hogy rá lehessen telefonálni egy bíróra. Ettől még az intézményen persze lehet nyomás. De a függetlenség az emberben van.

– Az alkotmánybíróknál is? Rövidesen elnököt és több új tagot is választ a parlament. Úgy tűnik, csak a politikailag megfelelőek jöhetnek szóba.

– Nem az a baj, hogy a politika teszi be az embereket a testületbe. Egy rendes bíró ugyanis hálátlan. Erről mindig az jut eszembe, hogy Angliában van egy futballbíró, aki látványosan drukkolt az egyik csapatnak. De a döntéseiben a legcsekélyebb elfogultságot sem lehetett soha kimutatni. Attól, hogy valakinek van világnézete, szakmailag dönthet profin.

– Ilyen az Alkotmánybíróságunk?

– Már nem mindig.

– A kinevezésekről a pártok úgy egyezkednek, mint a piacon a kofák.

– Ezt a jelenséget Németországban tehénvásárnak hívják. Ha elfogadjuk, hogy a politika választ, szakmai alapon tegye. Sajnos ezt az elvet soha egy pillanatig sem vették komolyan. Konszenzusos választást kellene tartani, ahogy korábban is. Az sem ideális, de legalább a mérsékelt jelölteknek kedvez.

– Több tanulmány bizonyítja, hogy 2013 után az Alkotmánybíróság szinte mindig a kormánynak kedvező ítéleteket hozott.

– Olyan tanulmány is volt, amelyben az alkotmánybírók döntései alapján a politikai elfogultságot vizsgálták. Márpedig ha politikailag nézzük, akkor politikai eredmény jön ki. Ugyanakkor nem vitatom, hogy az Alkotmánybíróság hosszú távon sehol nem tudja megállítani az erős politikai akaratot. De a politikailag kevésbé kényes kérdésekben, vagy amikor visszakozott a kormány – mint például a választási regisztráció esetében –, igenis szakmai döntést hozott a testület.

– A kormány a terrorveszélyhelyzet miatt alkotmányt módosítana. Ez mennyire szakmai kérdés?

– A terrortámadás elhárítása titkosszolgálati és rendőri feladat. Erre eddig is volt lehetőség, vagy akár – ha tényleg különleges terrorhelyzet lenne – a dolog törvénymódosítással is megoldható. Alkotmányjogilag a legnagyobb probléma az, hogy kikapcsolja a parlamentet. Nyilván ez a cél. A kormány pedig önfelhatalmazást kapna. Mindezt egy olyan világban, ahol a parlament összehívása órák kérdése, nem lovas futárokkal kell elérni a képviselőket. Így latin-amerikai junta stílusúvá válhat a kormány.

– Az ügy összekapcsolódik a migránskérdéssel, aminek kezelése rengeteg elveszett szavazatot hozott vissza a Fidesznek.

– Igen, az nagyon hat az emberekre, a nem Fidesz-szimpatizánsokra is. De azt fel nem foghatom, miért kell hatvan napra kiiktatni a parlamentet.

– Pedig adja magát a válasz.

– Persze, tudom: nem akarják bevonni az ellenzéket. Az a cél, hogy magukra szabják az egészet.

– Úgy tudni, ha az alkotmánymódosításhoz nem lesz meg a kétharmad, talán újabb nemzeti konzultáció indul.

– A népszavazást az Alaptörvény módosításáról az Alaptörvény tiltja, ezért először azt kellene módosítani. Népszavazás ezért nyilván nem lesz. A nemzeti konzultáció viszont jogilag a világon semmit nem jelent. Igaz, jól kommunikálható.