Távol Európától

Alig akadt olyan baloldali érzelmű vagy akár konzervatív elme, aki ne emelt volna szót a zsarnokság kiteljesedése ellen. Sajnos többségük a gyáva és megalkuvó fajtából való, mert akkor emelik fel szavukat, amikor már késő. Hol voltak ők, amikor hiteles arcok kellettek volna a demokraták támogatásához? Hol voltak ők, amikor a jobboldal totális térnyerése után már lehetett látni, hogy mi következik? Hol voltak ők, amikor az ellenfél gerince helyett a sajátjukat kellett volna vizsgálni?

Az, hogy országunk itt tart, az ő felelősségük is. Ezért is érdekes, hogy meglepett pillantások követik egymást annak láttán, amit a kormánypárt művel. Bizony ez a hátránya annak, ha az ember a pozícióját félti, helyezkedik, és eközben nem áll ki hite szerint a saját eszméiért. Ez a demokrácia elárulása, a saját hitük elárulása. Akiknek birtokában volt a tudás és a hatalom, nem használták, és most végignézik, ahogy a haldokló szabadság az utolsó gyenge lélegzeteit veszi, majd végérvényesen megszűnik létezni.

Érdekes módon most egyre-másra bukkannak elő a téli álmot alvó értelmiségiek, akik azt hiszik, elemző írásaikkal visszafordíthatják az eseményeket. Hol voltak ők, amikor az egész kezdődött? Hol lesznek ők, amikor végérvényesen távol kerülünk Európától?

(Név és cím a szerkesztőségben)