Tandíjas felsőoktatás
Az egész magyar jövő szempontjából felelőtlenség a tandíj bevezetése, az pedig kizárólag a politikusok hibája, ha a külföldre kijutó diplomások úgy érzik, nem érdemes hazajönni – jelentette ki Orbán Viktor. Igaz, nem most, hanem akkor, amikor az évértékelőit még a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként tartotta. Most viszont változott a helyzet. (Ezzel foglalkozunk Fizetős döntés című riportunkban is.)
chili: Az Orbán-kormány legnagyobb bűne az oktatási törvénnyel megvalósuló, állami szintre emelt kontraszelekció, mert lemondanak a szegény tehetségekről. Ezzel az ország jövőjét teszik tönkre. Az oktatókat se irigylem, ha majd a sok felfújt hólyag gazdag gyereket kell tanulásra szorítaniuk. Nem fog menni.
jpapi: Az előző Orbán-kormány azért harcolt, hogy a felsőoktatási intézményekben ne legyen felvételi vizsga, hanem az összegyűjtött pontok alapján határozzák meg a felveendők körét. Akkor azt mondták, az idő úgyis kiselejtezi a nem oda való hallgatókat. Amit most tesznek, az ennek épp az ellenkezője. Nem ez az első hátraarc, önmaguk meghazudtolása.
mixer: A diákok és a szülők isszák meg a levét annak, hogy a felsőoktatás vezetői minden reformtörekvésnek ellenálltak. Saját pozíciójuk védelmében feláldozták a jövőt. Már a Bokros-féle tandíjtervezet óta meglett volna a lehetőségük a változtatásra. Minden kormány partner lett volna ebben. De nem! Most egyszerre minden a nyakukba zúdult. Mondanám, hogy megérdemlik, de a diákok és a szülők miatt nem teszem.
pibá: A fentieket röviden úgy is összefoglalhatjuk: a finn sikerrecept nagyjából az ellentéte annak, mint amivel mostanában Magyarország próbálkozik – az eredményei viszont valamivel meggyőzőbbek: a nemrég még szegény Finnország ma az egyik legversenyképesebb állam Európában, az egy főre jutó GDP alapján megelőzi az USA-t, és a boldogságindex szerint is a legjobb helyek egyike a világon.
zoltan713: Nagyon helyesen teszi a kormány, hogy az állami költségtérítéses helyek korlátozásával irányítani próbálja a felsőoktatásba igyekvő fiatalok pályaorientációját. Nem hinném, hogy a mi pénzünkön kellene olyan bölcsészek, kommunikációs szakemberek, újságírók hadát teremteni, akik csak egy gyorsétteremben tudnak elhelyezkedni eladóként. Vajon miért emelte meg a helyek számát a műszaki és az orvosi szakokon? Mert most arra van szükség. És várható, hogy ez a tendencia nem változik meg radikálisan öt éven belül. Van még magyar gazdaság, vannak még cégek, igaz, többségük külföldi tulajdonban. De azok számára is szükségesek a szakemberek. Irányítani kell a fiatalokat. A demokrácia nem egyenlő a káosszal. Az országnak azért van vezetése, hogy az irányítson, és ne csak a gyeplőt dobja a lovak közé, mint Medgyessy és Gyurcsány idején. Az, hogy egy kormány vezetni próbál, még nem diktatúra, és nem fasizmus.
drvargaj: Mesterségesen, adminisztratív eszközökkel, pláne milliók lenyomásával nem lehet középosztályt létrehozni és annak hatalmát megvédeni. Köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmis stb. már csak Orbán-hívő lehet, illetve ma már nekik sem nagyon jut konc. Most már azt is korlátozzák, ki, mit végezzen, kinek, minek mi a hasznos!
hablaty: „Tandíj nélkül vonzóbb a felsőoktatás! A tandíjtörvény népszavazással kikényszerített eltörlésének hatására idén robbanásszerűen megnőtt az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma. Tavalyhoz képest több mint harminc százalékkal nőtt a továbbtanulni vágyók száma.” (Fidesz.hu, 2009. március 9-én)
cristian: Eddig ez volt Orbán legaljasabb húzása. (Hoffmann Rózsa Orbán nélkül levegőt sem mer venni.) Ezek a gyerekek célirányosan tanultak két-három éven keresztül. Most kaptak a kormánytól két hetet (meghosszabbították kilenc nappal), hogy pályát módosítsanak. Gyalázatos! Ez a Fidesz! Elveszik a jövőt, és nemcsak a fiataloktól, hanem az egész nemzettől. Talán nem célja, hogy értelmiség nőjön fel az orbánizmusban. Hiába, Orbán csak és kizárólag az értelmiségtől retteg! Azért tartunk ott, ahol!
Cave: Orbán ellenzékben másképp látta dolgokat. Akkor az volt az érdeke, hogy „betartson” az akkori kormánynak, most viszont arra kell ügyelnie, nehogy az értelmiség a fejére nőjön. Minél kevesebb legyen a diplomás. Aki megszerezte, azt röghöz kötni, így végképp nem sokan akarnak itthon diplomát szerezni. Neki valójában azokra van szüksége, akik nem a zsebüknek, nem a szemüknek, hanem a Fidesznek, illetve azon belül is Orbán Viktornak hisznek. A „kiművelt emberfők” majd az általánosban megtanulják a magyarok istenét, a szó szoros értelmében. Lesz erkölcstan, hittan, alaptörvénytan, hallgatástan, bólogatástan.
laszlo01: Nem ördögtől való ötlet a tandíj (bocsánat, Fidesz-nyelven: az önköltségi hozzájárulás). Sok más országban is működik. Csakhogy azokban az átlagjövedelem lehetővé teszi a szülőknek, hogy előre félretegyenek tehetséges gyerekeik taníttatására. És itt az átlag a lényeg! Ha mondjuk mindkét szülőnek van munkája, és hazaviszik az átlag 130 ezer forintot, az a családi kasszában már havi 260 ezer. Mivel ők már „jól keresnek”, ezért – ha a gyereket felveszik felsőoktatási intézménybe – már nem jár kollégium! Mennyi az albérlet? Bizony havi 40-50 ezer + rezsi! És akkor még nem evett a gyerek, nem közlekedett, nem vette meg a szükséges jegyzeteteket, szakkönyveket! Ilyen jövedelmi viszonyok mellett embertelenség a felsőoktatást fizetőssé tenni. Aztán mi van az állampolgári jogegyenlőséggel? Az egyik diák állami pénzen tanul, a másiknak fele díjat kell fizetnie, a harmadiknak pedig mindent?! Nem ugyanolyan diplomát kapnak a végzés után?
Shon168: A tandíjakat a gazdagok pénztárcájához igazították. Egy átlagember ezt nem fogja tudni megfizetni. Ha az volt a céljuk, hogy egy nyugati mintára alapozott felsőoktatási rendszert hozzanak létre, akkor elbaltázták, mert Nyugaton egy dolgozó család gyereke is vissza tudja fizetni az egyetem árát, miután elkezd dolgozni. Próbáld ezt meg magyar fizetésből: a számlák, kaja, rezsi stb. után alig marad valami. Nyilván ez nem igaz a miniszter urakra...
NaEzAz: Szerintem helyes az ingyenes képzés kormány által történő kordában tartása, ha tanulmányi szerződést köt a benne részt vevőkkel, amelyben: vállalja, hogy állja a képzés – tanulmányi eredménytől függő – költségeit; vállalja, hogy a végzés után a delikvenst adott ideig képzettségének megfelelő munkakörben és munkabérrel foglalkoztatja; a delikvens pedig tudomásul veszi: ha hamarabb akarja a szerződést felbontani, akkor az ösztöndíj arányos része visszajár. Természetesen ilyen szerződést bármely munkáltató és munkavállaló köthet, ahogy most is. Ez akkor fog igazán működni, ha a működési feltételeket is megteremti az állam! Ez az, ami miatt most ezt nem lehet jól végrehajtani, hiszen például egy Nokia szintű vállalat sem tudhatja, hogy a képzési idő végére még a magyar piacon lesz-e. A kormány elmúlt kétéves tevékenysége az ilyen tanulmányi szerződések alapját kérdőjelezi meg.
