Több mint 200 millió euróról csúszott le Magyarország, mert a kormány beleszólást akart a civileknek járó pénz elosztásába

2020. augusztus 4., 15:01

Szerző:

Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia által finanszírozásra kijelölt 15 ország közül.

Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból - szúrta ki a Népszava.

Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb.

Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.  

Pontosan 2014-ben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni.

A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele.

Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése. A három EGT ország az EU-al kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A kelet- és közép-európai régió országai, illetve Málta és Ciprus mellett ezek közé tartozik Görögország és Portugália.

A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a fenti feltételnek. Az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzáférnek a huszonhetek egységes piacához, viszont nem osztoznak a közösség költségeiben. Az alapokat azért hozták létre, hogy mégis hozzájáruljanak a közös kasszához, és részt vegyenek a fejletlenebb országok felzárkóztatásában, valamint az európai értékek érvényesítésében.

A kormány döntése értelmében várhatóan májustól bizonyos krónikus betegségek gyógyszereit – így például a cukorbetegek készítményeit – már nemcsak szakorvos, hanem a háziorvos is felírhatja.