Szuperből blöffkórház – Még barátibb fideszeseket hoztak helyzetbe Miskolcon

Néhány hónapja először Miskolcon öltött testet a nemrégiben bevezetett szuperkórház fogalma: összevonták a megyeit a városi kórházzal. Csakhogy a gigakórház élére nem az addigi megyei intézményt vezető, igazán kormányelkötelezett Csiba Gábort, hanem a balmazújvárosi kapcsolatokkal rendelkező Tiba Sándort nevezték ki. Ő eddig a kisebbik miskolci kórház vezetője volt, a térségben és az egészségpolitikában kevéssé ismert. Testvére Tiba István fideszes országgyűlési képviselő. Az átrendeződés elindult, fejek hullanak – a szuperkórházról meg lassan kiderül: politikai blöffnek tűnik.

2017. október 10., 07:20

Szerző:

Tavasszal jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, hogy összevonják a korábban városi fenntartású Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházat (MISEK) és a megyei intézményt. Szuperkórházként aposztrofálta az új alakulatot, majd mindenki meglepetésére nem a Miskolc környékén Csillagpontként ismert intézmény megálmodóját és megvalósítóját, az azt csaknem húsz éve vezető Csiba Gábort nevezték ki az élére, hanem a jó balmazújvárosi kapcsolatokkal rendelkező Tiba Sándort, aki történetesen a fideszes országgyűlési képviselő, Tiba István testvére. E név onnan lehet ismerős, hogy Tiba István Balmazújváros polgármestere volt 2014-ig. Utódjával szemben pedig – ő korábban a Tiba István vezette önkormányzat jegyzője volt – vádat emeltek korrupciós bűncselekmények miatt. Az eset még Tiba István korszakára nyúlik vissza. Ahogy azt az Átlátszó a vádiratra alapozva megírta, 2012. december 21-én az akkor még jegyzőként dolgozó Veres Margit egy borítékban ötmillió forint készpénzt vett át egy helyi nagyvállalkozótól, akinek az egyik projektje 180 milliós támogatást kapott az önkormányzattól nem sokkal korábban. Veres Margit a vádirat szerint a borítékból 400 ezret kivett magának, a többit átadta a polgármesternek. Mindezt hangfelvétel is rögzíti.

De vissza a szuperkórház vezetőjéhez. A mindenkit meglepő döntést Ónodi-Szűcs Zoltán a Népszava kérdésére azzal magyarázta: egy intézmény igazgatójának kinevezése nem tapasztalat, hanem sokkal inkább bizalom kérdése. Vagyis a lojalitás, a szakmai tapasztalat és a helyi kötődés nem elég, még „földibb” ember (Ónodi-Szűcs Zoltán is balmazújvárosi) kellett a pozíció elnyeréséhez. Az intézmény jogi igazgatásával Szabó Tamás László füzesgyarmati ügyvédet bízták meg. A szuperkórház létrejötte előtt az ő ügyvédi irodája intézte a Tiba Sándor vezette városi kórház közbeszerzéseit és egyéb jogügyleteit. Jogi igazgatóként a szuperkórház közbeszerzéseit bonyolította le – méghozzá a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint a saját ügyvédi irodájával, amit összeférhetetlennek minősített, így rövid úton menesztették pozíciójából és a szuperkórházból is.

A gazdasági vezető az a Garáné Magyar Katalin lett, akinek korábbi ügyletei miatt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának árverési hirdetményei szerint 300 milliós köztartozása van. A főigazgató Tiba Sándor feleségével kétszemélyes üzemorvosi vállalkozást is működtet, amely a miskolci bennfentesek szerint csaknem harmincezer ember ellátásáról gondoskodik. Ez napi 75 ember vizsgálatát feltételezi. Ugyanakkor a kórházigazgatók munkaszerződése tiltja az egészségügyi ellátásban juttatásért végzett közvetlen részvételt.

Csiba Gábor beszédet mond a Csillagpont avatási ünnepségén Fotó: MTI

A sztori következő szereplője az ukrajnai központú CRU Hungary Kft., amely klinikai vizsgálatokat szervez, és sorsa érdekesen kapcsolódik Tiba Sándor pályafutásához. A cég eredetileg a szikszói, majd a megyei kórházzal kooperált, de miután etikai vizsgálat indult ellene – az ott folyó negyven vizsgálatból 17-nek nem volt engedélye –, a megyei intézmény felbontotta az együttműködést. 2015 márciusában azonban, néhány hónappal később, ünnepélyesen bejelentették: ugyanez a cég a Tiba Sándor vezette MISEK-kel kötött mintegy 300 millió forint értékű együttműködési megállapodást, s mint a gyógyszervizsgálatok nemzetközi piacán is egyedülálló beruházás került az oktatókórházba. A CRU kiemelt partnere a miskolci Macroklinikának, a Tiba Sándor vezette szuperkórház pedig pedig e több milliárdos magánegészségügyi vállalkozás háttérintézménye. Vagyis ha onnan bármilyen magasabb szintű ellátást igénylő eset kikerül, annak hátterét a kórház biztosítja.

Az átalakításról az államtitkár azt mondta: a szuperkórház keretében a két miskolci kórház szellemi kapacitása és technikai potenciálja egyesül, s ez jobb lesz a betegeknek. Nos, fejlesztéseknek egyelőre nyomát sem látni, viszont sorra menesztették a stratégiai szakmák vezetőit vagy tették lehetetlenné a helyzetüket. Távozott a megyei kórház gazdasági, humán és jogi vezetője, az intenzív terápia és az aneszteziológia vezetője. A sebészet osztályvezető főorvosának hatáskörét csorbították. Elmenni kényszerült a radiológiai központ és a laboratórium vezetője. A negyvenéves múltra visszatekintő, unikális gyermekegészségügyi központot integrálták, vezetőjét 2020-ig tartó kinevezése ellenére indoklás nélkül eltávolították. Megkezdték az elmúlt évtizedekben a Velkey László alapító segítségével felépített egyedülálló oktatási, kutatási és gyógyítói bázis leépítését. A mostani lépés szembemegy a négy évtizede kitalált és felépített koncepcióval, miszerint egy országos szinten is szinte egyedülálló egység szoros együttműködésben dolgozik az egyetemmel. Az elképzelés csupán az épületet tekinti egységesnek, ahol az egyes gyermekosztályok rendezetlen halmazként működnek. Korábban, az alapító után egymást követően három országos hírű, szakmailag is elismert vezető irányította az intézetet. Most viszont az intézetet megszüntetve, osztályait a szuperkórházba beolvasztva az egyes gyermekosztályok külön-külön működnek majd tovább. A szuperkórház szakmai változtatásai különösen annak tükrében érthetetlenek, hogy országosan súlyos gond az orvos- és nővérhiány, miközben itt stratégiailag fontos és súlyos hiányterületekről küldik el a komoly szakembereket. 

Megkérdeztük az érintetteket is, de nem akartak nyilatkozni. Csiba Gábor mind­­össze annyit reagált: „Csak annyit mondok, hogy a miskolci megyei kórház volt 2017. április 1-jéig első és egyetlen munkahelyem. Minden jónak, ami ott történik, örülök. Egy ókori mondást idézek, nem szó szerint: ha nincs időd vagy tudásod, képességed nem tesz alkalmassá arra, hogy építs, azzal teszel jót, ha nem rombolsz.”

A válaszokat az ellenzék is keresi. Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője már két interpellációt nyújtott be az Országgyűlésnek, egyrészt az intézmény, másrészt a régió egészségügyi ellátását firtatta. Szerinte ugyanis a szuperkórház szlogen alatt a régió betegellátásának leépítése történik.

- Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár döntése valójában egyszerű intézmény-összevonás, amit kommunikációs trükkel próbálnak eladni. Az egész átszervezés valójában nem szólt másról, mint hogy Csiba Gábor főigazgatót eltávolítsák a megyei intézmény éléről. Hány új orvos, szakápoló dolgozik az úgynevezett szuperkórházban? Hány új CT-t, röntgent, orvosi műszert állítanak szolgálatba az összevont intézményben? Mennyivel kell kevesebbet várakozniuk a vérvételre a betegeknek vagy azoknak, akik a szakrendelésekre szeretnének bejutni? Egyeztettek-e a döntés előtt az érintettekkel, a dolgozói érdekképviseletekkel? – sorolja kérdéseit.

Kérdéseinket mi is elküldtük az Emberi Erőforrások Mininisztériuma sajtóosztályának. Arra is kíváncsiak voltunk, mitől szuperkórház a miskolci megaintézmény. Milyen fejlesztések történtek, illetve vannak tervbe véve a következő időszakban? Mi volt az indoka, hogy Csiba Gábornak távoznia kellett? Mennyiben jelent nagyobb biztosítékot Tiba Sándor és vezetői csapatának kinevezése a betegbiztonság szempontjából? Mi az oka annak, hogy stratégiai osztályok vezetőit elküldték? Lapzártánkig egyetlen kérdésre sem kaptunk választ.