Született lúzerek – Szeremley Huba csőbe húzhatta a brókercsalások áldozatait
– A vádlottak jól ismerik egymást, nagyrészt rokonok, nem egy közülük visszaeső, akik hasonló bűncselekményeket már korábban is elkövettek – kezdte nemrég a vádirat ismertetését a Karcagi Járási Ügyészség ügyésznője a Kecskeméti Járásbíróságon, ahová azért került az ügy, mert a vádlottak között akad egy ügyvédnő, akinek a párja a Szolnoki Törvényszéken bíró. A csapatot az elsőrendű vádlott, R. Tamás szervezte meg, a károsultak pedig azok közül kerültek ki, akiknek behajthatatlannak tűnő követelésük volt bűnügyi hírekből jól ismert magánszemélyekkel vagy látványosan elbukó, befektetésekkel foglalkozó cégekkel szemben.
A banda első áldozata egy Gyulán élő német állampolgár volt, aki százezer eurót adott kölcsön magánszemélyeknek, de adósai a pénznek csak egy részét fizették vissza neki. A férfi nem a bírósághoz, hanem R. Tamásékhoz fordult segítségért. R. Tamás azonban ehelyett valójában társaival együtt lehúzta a német férfit. Miután beférkőzött a bizalmába, beavatta egy zsíros, nagy haszonnal kecsegtető üzletbe, amelynek keretében jóval a piaci ár alatt tudnának értékes gyémántokat venni. R. Tamás az első gyémánt megszerzésére 15 ezer eurót kért a férfitól, majd lebonyolítottak előtte egy színlelt vásárlást egy rózsaszín kő megvételével. Aztán folytatták a szélhámosságot: egy másik vádlott, aki szakértőnek adta ki magát, bevizsgálta a követ, és nagyon értékesnek találta, de ahhoz, hogy azt drágán lehessen értékesíteni, előbb csiszoltatni kell – közölte. A német férfi adott is a csiszoltatásra újabb 15 ezer eurót, majd R. Tamás újabb kövek megszerzésére további 30 ezer eurót vett át a Gyulán élő férfitól. Utóbb egy királyi ezüsttálalónak nevezett hamisítvány megvételére vették rá, majd előadták, hogy létezik egy csodálatos kő, amelynek fekete párduc a neve, és több mint 200 millió forintot ér, de ezt csak Hollandiában lehet csiszoltatni. A német férfi pedig fizetett, mint a katonatiszt. Amikor éppen nem volt jobb ötletük, valamelyik vádlott azzal kereste meg az áldozatot, hogy R. Tamást az ügyek intézése közben külföldön letartóztatták, és csak ötvenezer euró óvadék fejében helyezik szabadlábra. A férfi újra és újra fizetett, a végén még az autóját is elzálogosította.
Szeremley Huba 2014 tavaszán lépett be a képbe. R. Tamás előszeretettel emlegette őt mások előtt, jó ismerősének titulálva a badacsonyi borászt. Gyakran eljátszotta későbbi áldozatai előtt, hogy felütötte előttük a leggazdagabb magyarokat bemutató, tíz évvel ezelőtti kiadványokat, amelyekben Szeremley is szerepelt 20,5 milliárdos, egy másik lista szerint pedig 18,7 milliárdra taksált vagyonával. A kalandos életutat bejárt, 78 éves Szeremley 1967-ben disszidált (egy Nyugatról érkező sportrepülőgép szállt le érte Sopron és Kőszeg között), majd rejtélyes üzleteket bonyolított le Afrikában, Iránban, Afganisztánban. A rendszerváltáskor hazatért, Badacsonytördemicen szőlőbirtokot vett, borászatot alapított. Nyíltan jobboldalinak vallotta magát, többek között Csurka István, a MIÉP alapítója is kártyapartnerei közé tartozott. 2002-ben, az országgyűlési kampányban összetűzésbe került a kormányon lévő Fidesz-vezérkarral, mert szolidaritást vállalt a részben már szétzilált és bedarált, Torgyán József vezette kisgazdapárttal. Szeremley úgy segítette a leégett kisgazdákat, hogy 200 millió forintot utalt át nekik foglalóként a Belgrád rakparti székházuk megvásárlása céljából. Az elnökség azonban úgy tudta, hogy a pártházat nem értékesítik, hanem a pénzt a választások után az ingatlanra felvett hitelből visszafizetik majd Szeremleynek. A szerződésben viszont adásvétel szerepelt, 700 millió forint értékben. Az első Orbán-kormány elveszítette a választást, a kisgazdák pánikba estek, és Torgyán április 18-án feljelentést tett jogtalan előnyt biztosító csalás bűntettében a székház adásvételi szerződésének ügyében, mondván, ő nem adásvételre, hanem kölcsönügyletre adott megbízást. Végül nem lett Szeremleyé a székház, akárcsak a Kecskemét melletti, egykori Helvéciai Állami Gazdaság sem, amelynek ugyan kifizette a hitelezőit, de nem tudta talpra állítani a céget. Az általa alapított Magyar Gazda és Polgárpártból sem lett semmi, sőt az általa terjesztett hírek szerint valójában ő is egy Quaestor-károsult.
De vissza R. Tamáshoz, aki bemutatta Szeremleyt egy ékszerésznek, azt állítva: a gazdag borász a bizonytalan értékpapír helyett nemesfémbe szeretné fektetni a pénzét. A második találkozón, amelyre a Citadellán került sor, a férfi átadott Szeremleynek több értékes gyűrűt, nyakláncot, ő eltette, arra hivatkozva, hogy vásárlás előtt bevizsgáltatja az ékszereket. Az ügyészség szerint Szeremley valójában nem is akart ékszert venni, egyszerűen kihasználta azt, hogy ismert üzletemberként tartották számon, és ezért sokan megbíztak benne. A borász az ékszereket továbbadta R. Tamáséknak, ők a legértékesebbet hárommillió forintért eladták, a többit visszaadták az ékszerésznek.
2014 októberében egy szatymazi vállalkozót vittek el Badacsonyba Szeremleyhez, s míg a férfi a birtokot és a kilátást csodálta, R. Tamás átadott előtte egy fekete követ Szeremleynek, aki azonnal hívott egy szakértőt, és vele ott helyben megvizsgáltatta a követ. Az álszakértő 16-18 millió forintra taksálta a kő értékét. Szeremley nyolcmillió forintot ajánlott érte, és át is adott R. Tamásnak egy nejlonszatyort, amiben – állítása szerint – ötmillió volt. Megkérte a szatymazi vállalkozót, hogy pótolja ki a hiányzó összeget, néhány nap múlva kifizeti neki. Így is történt, a vállalkozó kisegítette Szeremleyt hárommillió forinttal, de aztán nem kapta vissza a pénzét. Cserébe felajánlották neki a fekete követ. Csakhogy azt egyelőre nem lehet értékesíteni, üzente Szeremley, mert lejárt a tanúsítványa, előbb újra be kell vizsgáltatni külföldön. A férfitól ezzel további 600 ezer forintot csaltak ki, amire egy ügyvédnő, a banki és hitelezési perekben elhíresült B. Krisztina vádlott beszélte rá a kétkedő szatymazi vállalkozót. Utóbb persze kiderült, hogy a fekete kő nem volt értékes. A büntetőeljárásban felkért szakértő megállapította, hogy a kövek úgynevezett szintetikus gyémántok, mérettől függően legfeljebb néhány százezer forintot érnek.
A banda lecsapott a karcagi Kun Mediátor Kft. egyik károsultjára is, akit a sajtóból választottak ki: látták őt nyilatkozni egy tévériportban a brókercég bedőlése után. A csalódott és dühös férfit bemutatták Szeremleynek, aki azt állította, hogy több károsultat is képvisel, mivel információi vannak arról, hogy a szökésben lévő ügyvezetőnek, Dobrai Sándornénak, azaz Bróker Marcsinak hol van a titkos rejtekhelye Magyarországon. A Szeremleynél megtartott találkozón több kamu károsult is jelen volt, akik a színjáték kedvéért látszólag pénzt dobtak össze azért, hogy Marcsika titkos vagyonát megcsapolhassák. Az akcióba a médiából kiválasztott károsult is beszállt nyolcmillió forinttal.
A Szeremley által megbízott személy a titkos helyről egy zsákkal tért vissza, és 150 millióért adta volna el a borásznak, aki át is adott neki egy csomagot, mire a zsákos férfi ordítozva kikelt magából, hogy az csak 125 millió forint, miközben a zsákban drágakövek vannak, az összértékük pedig megközelíti a kilencmillió dollárt. A színjáték célpontja, Bróker Marcsi károsultja segített kipótolni az összeget. Aztán megint bevetették a tanúsítványmesét, a drágakövek bevizsgálására ismét jelentős összeget gomboltak le a férfiról, aki összesen 24,5 millió forintot bukott a hiszékenységén.
Vád ismertetetés a büntetőügyben a Kecskeméti JárásbíróságonUgyanezt a színjátékot játszották el egy Quaestor-károsulttal is. Ebben a sztoriban az egyik vádlott Tarsoly Csaba ügyvédjének adta ki magát, és azt állította, vissza tudja szerezni az elbukott befektetéseket, mert ismeri a megbízója milliárdos vagyonának rejtekhelyét. Az információért tízmillió forintot kért, amelyet egy találkozón kapott meg az álkárosultaktól, valamint a kipécézett valódi károsulttól, aki el akarta hinni, hogy ilyen módon visszaszerezheti az elbukott befektetését. Aztán itt is zsákban érkeztek meg a csekély értékű kövek, amelyeket egy magát svájci gyémántkereskedőnek nevező férfi vizsgált be, és azok értékét több mint hárommilliárd forintra taksálta. Ugyanezzel a gyémántos színjátékkal húzták le a Ceglédi Értékpapír Zrt. egyik károsultját is még 2015-ben: a férfi 16 millióval szállt be, aztán jött a csiszoltatás, a tanúsítványok beszerzése, a bebukott végösszeg pedig 36 millió lett.
R. Tamást és Szeremley Hubát az ügy többi szereplőjével együtt különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolják. A két férfi a tárgyaláson nem jelent meg, Demeter Gábor bíró a szóbeli kimentésüket nem fogadta el, megállapította, hogy a szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg. Makó Sándor, Szeremley Huba védője a 168 Órának elmondta: védence jelezte részére, hogy idős kora és egészségi állapota miatt nem kíván részt venni a tárgyaláson. Hozzátette, Szeremley Huba nem követte el azt, amivel vádolják, a vádlottak sorozatosan visszaéltek a nevével, és tévedésbe ejtették őt.
A tárgyaláson jelen lévő vádlottak nem tettek vallomást.
