Színre lépnek az idős demokraták – jön a nyugdíjasok pártja

Több mint egy hónapja hallgat a kormányzat: nem válaszolnak arra a nyílt levélre, amelyet még december elején a Nyugdíjasok Országos Képviselete, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, a SZEF Nyugdíjas Választmánya, a MASZSZ Nyugdíjas Tagozata, valamint a vasutasok országos nyugdíjasszervezete, vagyis több százezer nyugdíjas képviselői írtak Orbán Viktornak. Elegük van – erre akarták felhívni a figyelmet. Mint írják, szeretnének beleszólni sorsuk alakulásába, mivel ők, szemben azzal, ahogy beállítják az időseket, nem eltartottak, hanem megdolgoztak a pénzükért. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy az időstársadalmat a kormány játékszernek tekinti és elzárkózik a párbeszédtől. Hozzáteszik, a jelenlegi nyugdíjrendszer nem ad garan­ciát a nyugdíjasok és a következő generációk számára a kiszámítható élethez.

A nyugdíjasok képviselői szerint a 2017-re tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelés megalázó volt, az 1,6 százalékra módosított mérték indoklása nem elfogadható, hiszen elmarad a várt inflációtól, nem veszi figyelembe a nyugdíjasok fogyasztói kosarát, sokkal kisebb mértékű a bérek növekedésénél. „Ránk nincs pénz, de a határon túliak tömegének mi fizetjük a nyugdíját a kormánypárt politikai céljai érdekében” – írják levelükben. Hangsúlyozzák, hogy kilenc éve nem nőtt az öregséginyugdíj-minimum, és nem fogadják el a 13. havi nyugdíj visszapótlásával kapcsolatos propagandát sem. Levelükben említik az egészségügyben, a szociális ellátás területén érzékelhető visszásságokat s a társadalombiztosítás Alap­tör­­vény­­ből való kivételét is.

Válasz nem érkezett. Amin már meg sem lepődnek az érintettek.

– Ilyen mély válságban, mint a mostani, még sosem volt a generációnk. Muszáj tenni valamit – mondja a 168 Órának Némethné Jankovics Györgyi, a több mint 130 ezer tagot számláló Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke. Arra a kérdésre, hogy beállnának-e egy politikai kezdeményezés mögé, azt válaszolja: nyitottak minden olyan demokratikus szerveződés irányába, amely felvállalja a NYOSZ javaslatait és igényt tart a véleményére.

– A generáció hivatásos ér­­dek­­­kép­­­­vi­­se­­leteinek jelenleg nincs be­­folyásuk a szakpolitikák­­ra, nem jutnak szóhoz, a nyug­­dí­­jas­­szer­­ve­­zetek érdekérvényesí­­tő képessége számos korlátba ütközik – állítja az elnök. – A nyugdíjastársadalom több szempontból is – politikailag, ideológiailag, anyagilag, iskolázottság, lakóhely stb. szerint – megosztott. Kérdés, sikerül-e felismerni a közös érdeket.

Az elnök abban bízik, hogy a korosztályban, szocializálója révén, még érték az együttműködés.

– Nálunk a telefon és az e-mail barométerként jelzi, ha baj van. Decemberben égtek a vonalak, a szégyenteljes nyugdíjemelés és az Erzsébet-utalvány miatt. Egyre többen érzik, hogy ami most van, az nem jó. De ez legalább motivál.

És valami tényleg megmozdult.

– Tavaly november 30-án volt az első megbeszélés, amelyen megfogalmaztuk: a civil szervezetek már nem elegendők, szükség van a nyugdíjasok politikai képviseletére. Akkor döntöttük el, hogy létrehozzuk az Idős Demokraták Szövetségét és indulunk a 2018-as országgyűlési választáson. Jelenleg ugyanis csak annak a szava hallatszik, aki bent ül a parlamentben. Elegünk van abból, hogy szavazógépnek tekintenek bennünket – mondja a 168 Órának Kabai Tibor, a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Az alakuló közgyűlés január végén lesz, a párt hivatalosan feb­ruár elsején startol.

Kabai Tibor azt mondja, az IDSZ rétegpárt lesz, elsősorban azokat a kérdéseket fogja elővenni, amelyekben konszenzus van az idős emberek körében, együtt tud működni a „nercbundás rózsadombi asszony és a falusi, templomba járó nyugdíjas is”. Három ügyet meg is említ: a nyugdíjakat, az egészségügyet és az időskori diszkriminációt. Nem szeretnék, hogy az eleve megosztó témák éket verjenek közéjük. Konkrét elképzeléseik is vannak, a februártól már pártként működő IDSZ célul tűzi ki az alapnyugdíj megteremtését, mert muszáj lépni az időskori szegénység ellen. Utoljára 2008-ban számolták ki, hogy az akkori értéken 37 ezer forintos alapnyugdíj mekkora terhet jelentett volna a költségvetésnek. Egy hasonló mértékű összeg, amelyet alanyi jogon kapna minden 65 év feletti állampolgár, aki legalább 40 éve magyarországi lakóhellyel rendelkezik, most is finanszírozható. Ezzel számolhatna minden nyugdíjas pluszban, a havi jövedelme mellett. Kabai Tibor szerint e kiadást a költségvetésből – például az áfabevételekből – kellene finanszírozni, a társadalombiztosítás nem bírja el ezt a terhet. A tb-alapú nyugdíjrendszer egyébként sem tartható fenn jelenlegi formájában – jegyzi meg Kabai Tibor. Az úgynevezett teljes termékenységi ráta jelenleg 1,44, vagyis egy szülőképes korú nő átlagosan 1,44 gyereket hoz világra, miközben ennek a számnak legalább 2,1-nek kellene lennie ahhoz, hogy ne csökkenjen Magyarország lakossága.

Az IDSZ hozzányúlna a legkisebb nyugdíjhoz is, amelynek értéke 28 500 forint, és 2008 óta változatlan. Nemcsak az alakuló párt, de a szakszervezetek és a nyugdíjasszervezetek is ugyanazt szeretnék: a legkisebb nyugdíj emelkedjen a nyugdíjas-létminimum értékére, vagyis 80-90 ezer forintra. Az IDSZ javasolja majd azt is, hogy országgyűlési biztosként mielőbb kezdje meg munkáját az idős nemzedékek ombudsmanja.

S hogy programjukat miből finanszíroznák? Kabai Tibor szerint ha azon két alapfeltétel között kell dönteni, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható vagy megfelelő legyen, akkor ők a megfelelő mellett voksolnak, mert az a rendszer, amely szegénységben tartja az időseket, nem vállalható fel. A szakmai anyagokat, köztük a finanszírozásról szólókat is az év folyamán dolgozzák ki, 2018-ra kész válaszaik lesznek.

Ütőképes nyugdíjaspártot eddig nem sikerült létrehozni. Próbálkozások voltak, de egyetlen kezdeményezés sem bizonyult hosszabb távon életképesnek. Vagy azért, mert megosztó volt a párt vezetője, vagy azért, mert a szerveződés nem rétegpártként viselkedett, sokkal több témát felvállalt annál, mint ami a nyugdíjasoknak fontos volt. Kabai Tibor már tárgyalt több nyugdíjas-civilszervezettel, amelyek ügyek mentén hajlandók az együttműködésre és meg tudják mozdítani összességében több százezres bázisukat. Meg fogják keresni a Facebookon szerveződő nyugdíjascsoportokat is – vannak olyanok, amelyeknek több mint tízezer tagjuk van. A fő szervezési terep a közösségi média lesz.

– Mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon. Senki sem képviseli őket. Mi itt leszünk nekik is – teszi hozzá Kabai Tibor.

Márpedig a tömeg fontos a sikerhez. Jó példa Szlovénia, ahol az 1991-ben alakult Nyugdíjasok Demokratikus Pártja több mint egy évtizede tagja az egymást váltó kormánykoalícióknak és európai parlamenti képviselői hellyel is rendelkezik. Kabai Tibor szerint az IDSZ januárban választandó vezetése átmeneti lesz, előkészíti, elindítja, megszervezi a pártot, aztán várhatóan új vezetők jönnek, akik levezényelik az országgyűlési választási kampányt.

Az biztos, hogy sem a jobb-, sem a baloldal nem örül majd az új szereplőnek, hiszen szavazókat csábíthat el tőlük az IDSZ. Egy informátorunktól úgy tudjuk, korábban volt egy összejövetel, amelyen az időseket képviselő szervezetek és politikai pártok képviselői beszélgettek egy lehetséges nyugdíjaspártról, s épp az egyik nem kormánypárti politikus csapta rájuk az ajtót, amiért várhatóan szavazatokat vesznek el tőlük. Az egyik kisebb ellenzéki párt képviselője viszont azt sem tartja elképzelhetetlennek, ha a nyugdíjasok bejutnak a parlamentbe, akkor koalícióra lépnének velük. Kabai Tibor kivár:

– Egyelőre magunk akarunk versenybe szállni, aztán meglátjuk, milyen lehetőségeink lesznek.