Szijjártó Péter: a kölcsönös tisztelet jellemzi a magyar-spanyol kapcsolatokat

Szijjártó Péter José Manuel Albares spanyol külügyminiszterrel találkozott. 

2021. október 8., 09:34

Szerző:

Magyarország és Spanyolország kapcsolatát mindeddig alapvetően a kölcsönös tisztelet jellemezte - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Madridban, miután megbeszélést folytatott José Manuel Albares spanyol külügyminiszterrel, olvasható az MTI-ben.

Hozzátette: nyilvánvalóan egy mediterrán szociáldemokrata kormány és egy közép-európai konzervatív, polgári kormány viszonylag sok dologban - alapvetően társadalompolitikai kérdésekben - nem ért egyet, de „abban megállapodás van közöttünk, hogy azokra a kérdésekre koncentrálunk, amelyekben egyetértünk és amelyek mind a két nemzet javát szolgálják.” Így a gazdasági együttműködésre a jövőben is komoly hangsúlyt fektetnek, különös tekintettel azokra a spanyol vállalatokra, amelyek Magyarországon jelen vannak és fontos autóipari beszállítói pozíciókat látnak el.

Vannak olyan európai uniós kérdések is, amelyekben Madrid és Budapest közösen tud dolgozni az elkövetkezendő időszakban. Ezek közé tartozik, hogy mindketten támogatják az unió bővítését a Nyugat-Balkán irányába és egyetértenek abban, hogy „ha az európai integráció nem indul meg most már valamiféle hihető módon a Nyugat-Balkán felé, akkor valaki más tölti be az integrációs szerepet”, ami nem lenne jó Európának és az EU-nak. Egyetértettek abban is, hogy az unió déli szomszédságára különösen figyelni kell, fontos az észak-afrikai térség stabilitása és biztonsága. Szintén egyetértenek a szabadkereskedelem fontosságában, abban, hogy az EU-nak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kellene kötnie. Magyarország az elmúlt 11 évben nagyon sokat tett a gazdaság versenyképességéért, „nincsen félnivalónk, a szabadkereskedelem Magyarország szempontjából is mindenképpen pozitív” - szögezte le Szijjártó Péter. Kiemelte azt is: vannak olyan uniós politikák, például a kohéziós támogatások politikája vagy a közös agrárpolitika, amelyek fontosak mindkét országnak és amelyek fenntartásáért közösen szállnak síkra.

Szó esett a megbeszéléseken a koronavírus-járványról is. Megállapították: a Covid-19 rávilágított arra, hogy az egészségügyi együttműködést az EU-n belül szorosabbra kell fűzni, hiszen „a világjárvány támadás az egész világ és azon belül Európa ellen is, és ha nincsen világos stratégiai együttműködés az unióban, akkor kevésbé lehet hatékony a válaszunk".

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy uniós "elnökségi trióban" van. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy minél előbb közösen megkezdik a felkészülést a közelgő soros elnökségükre. Spanyolország 2023-ban, Belgium és Magyarország pedig 2024-ben tölti be fél évig az EU Tanácsának soros elnöki posztját.

(Kiemelt kép: Szijjártó Péter Facebook-oldala)

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.