Szerdán választóvonalhoz érkezik az Orbán-kabinet

Tapodtat sem közeledtek az álláspontok Pintér Sándor belügyminiszter és a rendvédelmi érdekképviseletek hétfői egyeztetésén - számolt be a

Népszabadság. Árok Kornél szerint a háromórás találkozót legfeljebb informális beszélgetésnek lehet nevezni. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint az egyetlen pozitívum, hogy Pintér Sándor megerősítette: az idén kifizetik a tűzoltók évek óta elmaradt túlórapótlékát. A miniszter ugyanakkor kifogásolta a tűzoltók pénteki Kossuth téri „viselkedését”, különösképpen a zászlóégetést. Árok azt mondta: a zászlóégetéstől elhatárolódnak, egyébként a tüntetésen elhangzottakat jogosnak tartja.

– Szerintünk a történtekért a kormányt, a Belügyminisztériumot, a jelenlegi politikai vezetést is felelősség terheli – idézte a Pintérrel folytatott megbeszélést Árok. – Nem kellett volna tesztelni minket, hogy képesek vagyunk-e három héten belül kétszer sok ezer hivatásost az utcára vinni. Képesek vagyunk, most már tudják. Itt lenne az ideje, hogy komolyan vegyenek minket. Ők ragaszkodnak a Széll Kálmán Tervhez, mi pedig a juttatásainkhoz. Azzal, hogy el akarják törölni a délutáni és az éjszakai pótlékot, nettó tízezer forintot vesznek ki minden, átlagosan nettó 90 ezret kereső tűzoltó zsebéből. Ez lenne az új életpályamodell?

A Független Rendőr Szakszervezet is konkrétumokat várt a hétfői egyeztetéstől. Pongó Géza elnök csalódott. Azt mondja, szakszervezetük számára kardinális kérdés, hogy a szolgálati nyugdíjban lévő és a most szolgáló hivatásosok esetében a nyugdíj rendszere ne változzon, s ha változtatnak a szabályokon, az új előírások csak a később felszerelőkre vonatkozzanak. Ehhez képest azt tapasztalta, hogy a kormány felül kívánja vizsgálni mindazoknak a szolgálati nyugdíját, akik kedvezménnyel vonultak nyugállományba, és még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

– Valamilyen formában vissza akarják őket hozni a munka világába –magyarázza Pongó, de hogy miként, arról semmi konkrétum nem hangzott el. Pongó szerint a kormányzati kommunikáció a lejáratásukra törekszik.

– Folyamatosan azt hajtogatják, hogy 38-40 évesen mennek nyugdíjba a rendőrök, a tűzoltók. Ez egyszerűen nem igaz. Csak azok mehettek szolgálati nyugdíjba fiatalon, akik az egészségügyi felülvizsgálaton alkalmatlannak bizonyultak a szolgálatra, vagy akiknek nem tudtak megfelelő munkát adni, és már megvolt az előírt minimális 25 év szolgálati idejük. A többség 57-58 éves koráig szolgált.

A Népszabadság felvetésére, hogy a tárca szerint voltak rendőrök, akiket ötszázalékos munkaképesség-csökkenéssel nyugdíjaztak, Pongó azt válaszolta: akkor úgy szóltak a törvények. Visszamenőleg pedig nem szerencsés módosítani a játékszabályokat. A tagság a két tüntetésen és a demonstrációkon nyilvánvalóvá tette: itt az ideje, hogy végre komolyan vegyék a hivatásosokat.

– Valamennyi rendvédelmi érdekképviselet azon van, hogy békés keretek között tartsa a demonstrációkat –szögezte le Pongó Géza. – Látni kell azonban, hogy a tagság egyre dühösebb és elkeseredettebb. Egyre több az érdekképviseletektől független kezdeményezés. Elég körülnézni a Facebookon vagy más internetes fórumokon, hogy belássuk, a kormány kezdi túlfeszíteni a húrt.

Az érdekvédelmi vezetők közül a Népszabadságnak talán a legvisszafogottabban nyilatkozó Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint „Pintér Sándor okos, megfontolt miniszter, aki hétfőn pontosan érzékelte, sokkal nagyobbak a problémák, mint ahogy eddig gondolták vagy beállították azokat”.

– Jövőre már elkerülhetetlen egy jelentősebb béremelés – kezdte sorolni a problémákat Bárdos. – Négy éve befagyasztották a béreket, és a konvergenciaprogram Brüsszelbe kiküldött angol nyelvű változatából az is tudható, hogy további három évig nem tervez bérfejlesztést a kormány a közszférában. Ez számunkra elfogadhatatlan. Ehhez jönnek még azok az alaptörvény megalkotásakor megfogalmazott célok, amelyek szerint az árvaellátást, az özvegyi nyugdíjat, a baleseti járadékot rászorultsági alapon tervezik a jövőben odaítélni és kifizetni. Semmi nem jár egy hősi halott rendőr árvájának, ha jól keres az anyja? És vajon hol húzzák majd meg a „jól keres” határát? Ez már nem csak rólunk szól. Itt olyan témák kerülnek napirendre, amelyek nemcsak a hivatásosokat, hanem minden munkavállalót érintenek – jegyezte meg Bárdos Judit, hozzátéve: nem véletlen, hogy a rendvédelmi dolgozók autós tüntetésén egyetlen hangos, becsmérlő szó nem hangzott el, az emberek szó nélkül kivárták, amíg a demonstrációban részt vevő 200 autó elvonult előttük.

Bárdos Judit szerint a szerda vízválasztó lesz. Abban valamennyi szakszervezeti vezető egyetért, hogy a szerdai kormányülés és az azt követően összeülő Rendvédelmi Érdekegyeztető Fórum (RÉF) véget vet a kormány és a rendvédelmi érdekképviseletek hetek óta zajló állóháborújának. Új fejezet kezdődik, de még senki nem tudja, milyen. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint a hétfői találkozón az is kiderült, hogy a hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére nincs minden kőbe vésve, és a kormányon belül sem egységesek az álláspontok. Az, hogy szerda után mi lesz, döntően a kormány ajánlatától függ.

Mellékes miatt érdemes

A korai nyugdíjazás lehetősége mellett a pihenőnapokon vállalható mellékes munkák teszik valamivel vonzóbbá a fegyveres testületeknél, tűzoltóságnál végzett munkát. A 100 ezer forintos vagy az alatti nettó fizetések mellé így a rendőrök, a tűzoltók és a büntetés-végrehajtásban dolgozók havonta a keresetük felét vagy akár egészét is hozzátehetik.

A korai nyugdíjba vonulás a rendvédelmi dolgozók számára - és utána a nyugdíj melletti munkavállalás - azért lehet különösen vonzó ezen szakmák képviselői számára, mert hivatásuk gyakorlása alatt jövedelmük a megélhetéshez is alig elég. A hétvégi tüntetés csak erről szólt, de a rendvédelmisek szakmáit nemcsak a kedvezményes nyugdíj, hanem a mellékes állások lehetősége teszi valamivel vonzóbbá. Aki teheti, másodállásban is dolgozik - írta az

Origo.

Egy fiatal utcai járőr fizetése nettó 100 ezer forint körül van, de a Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozói 230 ezret is hazavihetnek- mondta az [origo]-nak a rendőrségen belüli jövedelmi viszonyokról egy jelenleg magánnyomozóként dolgozó volt rendőr. A neve elhallgatását kérő férfi szerint a Terrorelháríási Központnál valószínűleg 300 ezer fölé is mehet a nettó fizetés.

Így aztán nem csoda, ha minden rendőr igyekszik valamilyen plusz pénzhez jutni és mellékes munkákat vállal. Legálisan viszont gyakorlatilag csak az önkormányzati térfigyelő kamerák működtetéséből tehetnek szert mellékes keresetre. Ennek mértéke kerületenként változó, többnyire hétezer és 12 ezer forint között van - 12 órás - műszakonként. Forrásunk szerint "biztos előfordul, de nem gyakori", hogy a rendőrök biztonsági őrként, testőrként egészítenék ki a jövedelmüket, mivel ilyen mellékállással "elég könnyű lebukni".

Egy kezdő tiszthelyettes alig több mint 100 ezer forintot visz haza, és egy gyakorlott, de tiszti rangot még el nem ért tűzoltó is csak akkor keres 160 ezer nettót, ha a teljes megengedett időkeretben szolgálatban van - mondta az internetes portál megkeresésére a Fővárosi Tűzoltóság egyik munkatársa. Ez jelentős leterheltséget jelent, jobbára a következő munkarendben: 12 óra szolgálat, 24 óra pihenés, 12 óra szolgálat, 48 óra pihenés - ahol a pihenőidőt legtöbben a másodállásukban töltik.