Személyes adatokat kérhet ki a Miniszterelnökség

Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez kérhetik az adatokat – egyebek mellett erről döntött hétfőn az Országgyűlés.

A fideszes Koszorús László javaslatát 241 kormánypárti igen szavazattal, 97 nem ellenében módosította a Ház. A kihirdetése utáni napon hatályba lépő szabályozás értelmében a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése céljából neveket és lakcímadatokat kérhet ki a nyilvántartásból. Az adatkéréskor szempont lehet az állampolgárok neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.

Le lehet tiltatni

A kérés teljesítését akkor kell megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta - kivéve, ha az adatszolgáltatásra eseti engedélyt adott -, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, továbbá ha az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően még nem telt el kilencven nap – írja az MTI.

A Miniszterelnökség az átvett adatokat - eltérő rendelkezés hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti. A fideszes Koszorús László előterjesztését azzal magyarázta, hogy a kormányzati intézkedések során szükségessé válhat a polgárok tájékoztatása vagy véleményének, álláspontjának megismerése. Az ellenzék a javaslat parlamenti vitájában aggályosnak - az MSZP alaptörvény-ellenesnek, a Jobbik a korábbi kormányzati konzultációk visszamenőleges törvényesítésének - ítélte a módosításban foglaltakat.

Új törvényt hoztak a közadatok újrahasznosítására

Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt fogadott el a közszféra kezelésében lévő közadatok újrahasznosítására is. A képviselők 252 igen szavazattal, 43 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát. Az új törvény újrahasznosítás alatt a közadatok olyan kereskedelmi, vagy nem kereskedelmi célra történő felhasználását érti, ami kívül esik azon az eredeti célkitűzésen, amelyre a közadatot előállították.

A jogszabály nem befolyásolja a közérdekű adatok megismerésének korábbi módját, az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok körét, illetve az azért kérhető díjakat a miniszterek, a helyi önkormányzatok képviselő testületei és az önálló szabályozó szervek: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság állapíthatják meg.

Nem hasznosítható újra ugyanakkor az olyan adat, amely rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közfeladatot ellátó szerv közfeladatain; vagy közadatot tartalmazó, szerzői jogi oltalom alá esik, vagy amelyhez a hozzáférés kizárt vagy korlátozott; vagy amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek; vagy oktatási és kutató intézmények, iskolák, felsőoktatási intézmények, levéltárak, könyvtárak és kutatóintézetek, valamint kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek kezelésében állnak; illetve a közgyűjtemények, közművelődési és előadó-művészeti intézmények kezelésében vannak.

Az új szabályok értelmében a közfeladatot ellátó szerv díjat állapíthat meg a kezelésében álló közadatok újrahasznosításra bocsátásáért. A közfeladatot ellátó szervnek cserében az igénylő által igényelt formátumban, módon és nyelven kell átadnia a közadatokat.