Magyarországon a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a gyerekek több mint felét
Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – írja a Népszava a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) ma megjelenő tanulmánykötete alapján.
A felmérés készítői a 2014-2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét, valamint esélyeiket. A könyv az ötödik a sorban azóta, hogy a parlament 2007 májusában elfogadta a 2007–2032 közötti időszakra érvényes Legyen jobb a gyermekeknek stratégiát. Az akkori akadémiai programirodát a 2010-es kormányváltás után felszámolták, de az ott dolgozó szociológusok létrehozták a civil szervezetet, hogy folytathassák a programot. A könyv előszavában azt is megjegyzik a szerkesztők, hogy a gyerekek helyzetére vonatkozó központi felmérések megszűntek, a meglévő adatokhoz pedig egyre nehezebb hozzáférni.
A tanulmánykötet szerint a társadalom alsó szeletében nem hozott változást az életkörülményekben a közfoglalkoztatási bér vagy a rendszeresen kapott segély minimális emelése.
Igaz, 2007 után 2017-ig csökkent a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb összegből élő családok száma. 2017-ben 230 ezer gyerek élt ezekben a háztartásokban.
A mediánjövedelem 2019-ben bruttó 229 ezer forint. (A medián a matematikai középérték, amely az átlagértéknél valósabb képet ad a jövedelmekről. Az átlagfizetések nagyságát ugyanis néhány kiugróan magas fizetés megemelheti, a medián viszont a valós középértéket mutatja. Ez az az érték, aminél az emberek fele keres többet, a másik fele pedig kevesebbet.)
Amikor azonban csak a medián jövedelem 40 százalékával számoltak, tehát a mélyszegénységben élők helyzetét vizsgálták, kiderült, hogy ebben a körben nem csökkent, hanem 3 százalékkal nőtt az érintett családok és a bennük nevelkedő gyerekek száma. A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya két évvel ezelőtt 18,5 százalék volt, ami az uniós átlag duplája.
A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka a bevételei több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja, 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem náluk nem érte el a 32 ezer forintot sem. Jelenleg legalább 125 ezer gyerek él olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott.
Ez azt is jelenti, hogy a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is drasztikusan nőtt, 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett. Az uniós átlag 2017-ben 6 százalék volt.
