Szakértő: Nem érhetjük el a nyájimmuniást rövid távon, ősszel jön a 4. hullám

A Portfolio szerdai, hitelezésről szóló konferenciáján, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, Oroszi Beatrix is felszólalt, hisz a hitelfolyamatokat a koronavírus-járvány szabta át.

A nyár ugyan kedvező időszak, hiszen az emberek kevesebbet vannak zárt térben, ráadásul az átoltottság is egyre magasabb. Kiemelte: 

A pandémiának nincs vége.

Ezt igazolja, hogy a Seychelle-szigeteken és Bahreinben is magas átoltottság mellett lángolt fel újra a járványos terjedés tavasszal, míg az Egyesült Királyságban az indiai variáns okozott riadalmat, mely abban a térségben már dominánssá vált.

 Az indiai variánssal komoly probléma, hogy

• 30-100 százalékkal gyorsabban terjed, mint az eredeti vírustörzs,  
• egyelőre vizsgálják, hogy súlyosabb megbetegedést okoz-e, mint a korábbi törzs, 
• illetve még nem lehet pontosan tudni, milyen védelmet nyújtanak ellene az oltások. Egy friss kutatás szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinái 5-6 százalékos hatékonyságcsökkenést mutattak vele szemben.

A populációs védettségről, ismertebb nevén a nyájimmunitásról azt mondta, a variánsok megjelenésével és a vírus reprodukciós képességének növekedésével egyre csak nőtt a küszöbe. Oroszi Beatrix úgy vélte, rövid távon a nyájimmunitás nem érhető el: az eredeti vuhani vírustörzs esetében 75 százalékos átoltottság kellett volna a nyájimmunitáshoz, az indiai mutáns viszont borította a terveket. A populációs védettséghez itt már arra lenne szükség, hogy 80 százalékos vakcinával oltsák be a teljes lakosságot.

Ha lenne 100 százalékos hatékonyságú oltóanyag, nagyjából a lakosság 80-85 százalékát kellene beoltani. Ilyen vakcina viszont nem létezik.

Mivel a kormány nem szeretne a jövőben olyan gazdasági leállásokat, mint a 2020-as évben, ezért a koronavírust illetően B tervre kell készülni. Ennek része lesz, hogy a járványügyi biztonsági intézkedések mellett hatékonyabban kell felkutatni a fertőzötteket, nagy mennyiségben és gyorsan kell végezni a gyorsteszteket, és el kell különíteni a fertőzötteket - írja a lap.

Oroszi a svájci sajtmodellt említette, melynek az a lényege, hogy több egyidejű járványvédelmi intézkedésen már „nem megy át” a vírus.

A valóban hatékony védekezéshez viszont elmondása szerint sürgősen fejleszteni kell a járványügyi és tesztelési rendszert, és variánskövető vakcinákat kell alkalmazni. Emellett létre kell hozni egy olyan intézményt is, amely biztosítja a járványügyi védekezés tudásbázisát.

Megerősítette, amit már régóta mondanak a kutatók, hosszú távon valószínűtlen a koronavírus eradikációja,

vagyis nem lehet eltüntetni a kórokozót.

Oda kell figyelni, mert ősszel megérkezhet a pandémia 4. hulláma, az iskolanyitás miatt ezért nagyon fontos a 12–15 évesek beoltása is. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy nem csak a koronavírusok jelentenek pandémiás veszélyt a jövőben — tette hozzá Oroszi Beatrix.

(Kiemelt képünk illusztráció: Beoltanak egy nőt az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjával a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton Miskolcon 2021. június 6-án. Fotó: MTI | Vajda János)