Erzsébet-díj – Szabados Ákos korrekt, szolid fickó, és nem is korrupt
A helyi vezető, az MSZP kerületi rezidense a fejét ingatja, amikor hallja. Ejnye. Nahát. A Szabados? Pedig minden biztosnak látszott. Majd levonja a konzekvenciát: Szabados nélkül Pesterzsébeten lehetetlenség önkormányzati választást nyerni. Ez nem defetizmus, szimpla realizmus.
Az igazság az, hogy Szabados Ákos 2015 óta potenciális lelépőnek látszott. De kivárta a legjobb pillanatot, amikor a nagy nehezen egységesülő baloldalnak már nem volt alternatív lapja. Kivárta, és akkor dobbantott. Vajon alattomos húzás volt? 2010-ben, a nagy MSZP-összeomlás idején sikeresen mentette át a székét. A kulcsmozzanat az volt, hogy 2009-ben jó érzékkel váltott, lemondott a képviselői mandátumáról, bár az MSZP-tagságát megtartotta. Bajnai belépését már nem követte le.
Ahogy nem szavazott meg az idők során mást sem. Például a vizitdíjat, ami, mint utólag kiderült, a politikai harakiri fenőkése volt. Szabados ezt a kanyart nem vette be. Erzsébeten nyugdíjasok szólongatták le: „Polgármester úr! Van ilyen? Háromszáz forint, ha egy Kalmopyrint íratok?” Felnőtt lánya fél órával a szavazás előtt SMS-ben üzent: „Papa, remélem, nem szavazod meg!” Esze ágában sem volt. Politikai magyarázatokkal Szabados, ha túlélési ösztöne súgja, nem sokat bíbelődik. „Ildikó, nem választanak meg”, mondta az akkori frakcióvezetőnek. Mert látott ő már egy s mást. Frakciójában személyesen ismerhette a 2006-ban elbukott polgármesterek csapatát. „Gyurcsány árváit”, ahogy később mondták. Egyik sem lett többé polgármester. Amikor pedig Lendvai Ildikó arra kérte, mondja el az érveit, csak mosolygott és hallgatott.
2010-től 2014-ig Szabados egy fideszes többségű testülettel irányította Pesterzsébetet. Mondják, hogy a helyi Fidesszel ápolt jó viszony ekkor kezdődött. Ez persze nem igaz. Szabados sosem volt nagy harcos, az ideológiai vitákat különösen rühelli. Minden időben, bármely összetételű testülettel nagyszerűen kijött. Az évek lassan csordogáltak, a parlamenti mandátumot Hiller, a polgármesteri címet Szabados nyerte szorgalmasan. Mostani átállásával Szabados követ dobott a pocsolyába. Nyilván nyerhetett volna baloldaliként is, de azt valamiért kockázatosnak ítélte. Szabados olyan, mint egy félelmi barométer. Igazából senki sem érti, miért csapta be maga mögött az ajtót. És tegyük hozzá: az EP-választáson a kormánypárt 45 százalékos pesterzsébeti eredménye bőven a fideszes átlag alatt van, ami a mostani, ínséges időkben felér egy helyi demonstrációval.
Azért Szabados mostani döntésének voltak érzékelhető előzményei. 2015 decemberében például kilépett az MSZP-ből. Annyira csendben távozott, hogy a negatív hírekre éhes Origónak csaknem egyéves spéttel sikerült megtudnia. „Fontos ember hagyta ott az MSZP-t”, írta a portál 2016 szeptemberében. Szabados ezután három évig a párttalan szabadság egén szárnyalhatott. Ennek véget kellett már vetni. Egyesek szerint Szabados már 2015-ben is sumákolt, valójában nem lépett ki az MSZP-ből, csak csendben elmaradt. Mások emlékeznek, hogy látták a fejléces papírra szedett formás kis kilépőnyilatkozatot. Mert Szabados precíz hivatalnok, a bürokratikus formákat tisztelő beamter.
Politikai arculatán 2014 nyara óta más, furcsa jelek is mutatkoztak. Mivel a 2014-ben bevezetett orbáni rendszer szerint a kerületi polgármester automatikusan tagja a fővárosi közgyűlésnek, fura módon elszaporodtak az efféle sajtómegjegyzések: „Tarlós főpolgármester előterjesztését az ellenzék nem szavazta meg, kivéve Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert.” Néhányan amiatt is prüszköltek az MSZP-ben, mert az önkormányzat szerződést kötött a Századvég leágazásának tartott Civil Információs Centrummal. A szomszédos Kispesten Gajda Péterrel ilyesmi nem fordulhatott volna elő. Az sem számított ritkaságnak, hogy a polgármester – egyensúlyteremtő gesztussal – megszavazta a fideszes testületi tagok indítványait. Ennél többet az informátoraink sem tudnak a nyakába varrni. Szabadoson nem könnyű fogást találni. Politikai szemhatára nem terjed túl a birodalmán, Erzsébetfalva-Kossuthfalva mikrovilágán. Képzettségét tekintve tanár, de ha az oktatás ügyeivel provokálnánk, taktikusan elnémulna. Ha viszont azt kérdeznénk, miként halad a Török Flóris utca sarkán a füvesítés, negyedóráig simán mesélne.
Nagyjából ugyanezt halljuk egykori parlamenti képviselőtársaitól is. A legtöbben simulékony, befelé forduló embernek, zárkózott figurának tartják, aki a frakció ügyeibe sosem folyt bele igazán. Autisztikus magányába zárva üldögélt, ami a parlamentben történt, tulajdonképpen nem érdekelte. Néha felolvasott egy bizottsági véleményt, de vitát, hozzászólást, innovációt Szabadostól hiába vártak. A simulékonyságát sötétebb árnyalatban többen sumákolásnak mondják. Bárhogy volt is, Szabadosnak a képviselőség láthatóan púp volt a hátán. A politika negatív kinövésének tartotta. Egy olyan megafrakcióban, amilyen a 2002-es, majd a 2006-os MSZP-képviselőcsoport volt, egy visszahúzódó polgármester, ha jól rejtőzik, akkor el is tűnik. Szabados hét éven át a kijárat közelében helyezkedett. Mégis meglepetés volt, mikor 2009 áprilisában megjelent a frakcióirodán, hogy visszaadja mandátumát.
Hogy Szabados miként lehet húsz éve polgármester, mit kedvel rajta az erzsébeti közönség, az a városrész hagyományaiban, politikai ösztöneiben gyökerezik. A megszokottat? A kiszámíthatót? A megbízhatót? Minden bizonnyal azt is. Erzsébet családias kerület, kisvárosias, csöndesen sorvad Soroksár árnyékában. A soroksáriak zseniális jövőlátók voltak, amikor ’92-ben kiharcolták a népszavazást, és kiszakadtak a pesterzsébeti panelvilágból. A dübörgő forgalom, a kereskedelmi infrastruktúra, az áruházláncok logisztikai és raktárbázisai a szakadárok területére kerültek, és ennek komoly következményei lettek. Egykor ott kukoricaföldek voltak, ma Soroksárnak harmadannyi lakosa, de háromszor akkora költségvetése van. Az is szempont, hogy a XXIII. kerületbe futottak be a kitelepített németek nagylelkű adományai. Erzsébet alvóváros maradt.
A Fővárosi Közgyűlés üléseA helyi Kossuth tér némán izzik a forróságban. Erzsébet egykor lázadó, negyvennyolcas község volt. Itt állították fel a környék első Kossuth-szobrát, Budapestet is beleértve. A száműzött Kossuthnak házhelyet, telket ajánlottak, ő köszönte, de nem fogadhatta el. A teret uraló cifra palota, a Városháza 1905–1906-ban épült. A második világháborút Erzsébet nehezen élte meg, bombatámadások érték, talán a Soroksári útnak, a Fegyver és Gázkészülék Gyárnak (FÉG) szánták, de Pesterzsébetet találták el. Akkor tűnt el órástól, mindenestől a cifra palota két tornya. Erzsébeten már évtizedek óta megállt az idő. Míg az eredeti név a dualizmus korának politikai szupersztárját, Erzsébet királynét idézte, 1932-ben a Pestszenterzsébet verzió a figyelmet archaizálva az Árpád-ház felé terelte. De nevezhették bárhogy a városkát, 1950-ben mindenestül benyelte a modern, dübörgő Budapest.
Pesterzsébet ma is családias, egy kicsit falusias hely. Valami familiáris szellem Szabados polgármesterben is maradt. Elképesztő memóriája van. Pesterzsébet vad panelrengetegében kiválóan eligazodik, a helyiek jó részét személyesen és név szerint ismeri. A lakótelepek a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején épültek. Az egykori erzsébeti, csepeli munkásság, alkalmazotti réteg kaphatott itt lakást. A lakásokat úgy osztották ki, hogy akik egy helyen dolgoztak, gyakran ma is egymás szomszédságában laknak. A többség már nyugdíjas, gyerekeik tanultak, elköltöztek, Nyugatra vándoroltak. Ha egy forró nyári hétvégén a panelek parkolóiban kóborolunk, elképesztő mennyiségű német és angol rendszámú gépkocsit láthatunk. A társadalmi tagozódás az életvitel napi gyakorlatán is átüt. A bevásárlószatyrok emblémáin látni, ki melyik városrészben él, melyik környék lakója jár Pennybe, Tescóba, sarki kisboltba. A másik jellegzetes övezet a hagyományos, lepattant kertváros. Családi házak, részben még kádári dizájnban, kert, fűnyírás, locsolás, sérült téglából összetákolt garázs. Kátyúzni szinte mindenütt kell, ez fontos városházi feladat. Csatornázatlan utca már nincs, néhány aszfaltozatlan zárvány még megmaradt. Mire lemegy az önkormányzati kampány, Szabados kijavíttatja azokat is. Merthogy Szabados imád szalagot vágni. Ebből hatalmas kollekciója lehet.
A rendszerváltás záró fázisában Erzsébeten is megjelent a hivalkodó neoprocc. A Soroksári úttól a Duna felé eső részen újgazdagok telepe épült. Mediterrán lakóparknak hívják, de inkább csicsás, mint mediterrán. Harminc éve kukoricaföldek voltak errefelé is. Itt épült a jégcsarnok, az uszoda, a bekamerázott, őrzött lakópark. A lakosság panelból menekült vagy a környék falvaiból települt át. Erzsébet furcsa sajátossága, hogy a három említett társaság között nincs vagy alig van napi érintkezés. Pesterzsébet szakadozott tabló, lakói külön bolygón élnek. A városközpontot a lakópark felől elérni feladat.
Az alapvetően baloldali kerület lakói az országos politikai trendeket hűségesen követik. Amikor volt MIÉP, Erzsébeten is lett MIÉP, ha felüti fejét a Jobbik, Erzsébeten megjelennek az árpádsávos lobogók. Van már Momentumuk is, bár nem biztos, hogy szükséges a két kéz a tagok megszámlálásához. A DK itt is kiharapott az MSZP százhúsz fős tagságából huszonöt százalékot. A képviselő-testületben elhalt vagy alig létező pártok (Együtt, Párbeszéd) függetlenségre ítélt tagjai dekkolnak. Baloldalon az osztozkodás gáláns, Hillerék általában méltányolják a szövetségeseik igényeit. A politikai feszültséget a közgyűlésben a DK–Fidesz-ellentét élezi. Érezhetően nem kedvelik egymást. Az erzsébeti Fidesz erősen frusztrált, Hiller István sorra veri le újabb és újabb ászait, utóbb kétszer Földesi Gyulát indították, aki a diplomájáért folytat nagy küzdelmet, de nem sikerült még nyernie. A rosszmájúak szerint magát Hillert Orbán kedveli, ezért vet elé a reménytelen kerületben reménytelen ellenfeleket.
Hogy mi a célja a Fidesznek a független Szabados leigazolásával, arról többféle magyarázat született. Ahogy egy helyi DK-s káder mondja: ugyan mivel tudna többet nyújtani Tarlósnak egy vérrel-verejtékkel (és rengeteg pénzzel) kiküzdött fideszes polgármester, mint egy együttműködő, jámbor Szabados? Egy új tehetséggel csak gond van. Ambíciói lesznek, helyettes államtitkárságot, sportszövetségi elnökséget követel. (Lásd a Németh Szilárd-szindrómát.) A végén még ki akar jutni Brüsszelbe. Szabadosnak nincsenek merész vágyai, csak meg akarja tartani az imádott polgármesteri címet.
A jelek szerint a nyilvánosságnál Szabados maga jelentkezett be, elárulva, hogy tárgyalásban állnak. „Eltökélt szándékom – mondta nemrég a státuszférfi –, hogy független jelöltként induljak (…) Hogy ez együtt jár-e ez azzal, hogy a Fidesz támogat, arra nem tudok válaszolni.” Ma már tud. Tudja azt is, hogy a Fidesz támogatása a baloldaltól való búcsút jelenti.
A feltételezésre, hogy megvették-e Szabadost lábon, mit ígérhettek, a fejét ingatja minden kérdezett.
– Kizárt dolog. Bennem a maximális rosszindulat megvan, de nem hiszem – mondja egyik informátorunk. – Átállás nélkül is simán győzne. Ráadásul korrekt, szolid fickó, nem korrupt alak.
Ha Szabados bármi kétes dolgot művelt volna az elmúlt húsz évben, már kiderült volna. Mindig a kerületben élt, itt házasodott, itt vált. Volt háza, azt a régi asszonyra hagyta, az új családnak kisebbet épített. És Erzsébet nem Eldorádó. Az egyik legszegényebb pesti kerület.
Ez akkor változhat, ha a főváros forrásaiból a kerület is részesül. Mert Tarlósnak – ha megválasztják – minden mandátumra szüksége lesz. Erzsébet viszonylag népes kerület, a szavazatmegoszlás nem személy-, hanem „súlyfüggő”. A népesebb kerület nagyobb szavazóerőt is jelent. Mondják, ha valami miatt Szabados egykori pártját bírálta, azok az úgynevezett „nemzeti ügyek” voltak. Állítólag nem értett egyet Gyurcsányékkal az állampolgári népszavazás ügyében sem. De ez távoli, kósza emlék. Tény, hogy egy önkormányzati döntéssel a Helsinki út és a Határ út sarkán egy helyes országzászló lobog. Van, aki azt is el tudja képzelni, hogy Szabados a „szilikatisodás” útjára lépett. De ez igazságtalan vád. Szili az átállásért állami állást, bőséges apanázst kap.
Maga a konkrét pártegyezség nem is bonyolult. A kerületi Fidesz támogatja Szabados Ákost, mert fontos számára a keresztény kultúra megőrzése. Szabados mindenben támogatja, hogy Tarlós maradjon a főpolgármester. Egyetértenek például abban, hogy bővítik a bölcsődei férőhelyeket. Miért fúrná a bölcsődéket? Szabados mindent szívesen felavat.
Ez valóban huszárcsíny. Erzsébeten a Fidesz nyerésre áll, pedig el sem indul.
