Fontos módosításokat sürget az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében

A Bizottság túl szélesnek tartja a tervezett bérrendszer sávjait, a heti munkaidőt is egyértelműsítené, de a pedagógusok más intézményekbe való átküldését is önkéntes jelentkezéshez kötné.

2023. június 20., 10:01

Szerző:

Az Európai Bizottság több jelentős módosítást sürget a tanárok státusztörvény-tervezetében – írta a Népszava. A lapnak egy, az Európai Bizottsággal való tárgyalásra rálátó kormányzati tisztviselő azt nyilatkozta: a kabinetben további tanárhiányra készülnek.

Májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel – ismertebb nevén: státusztörvény – kapcsolatban, de Budapesten is tárgyaltak. A Népszava szerint a Bizottság, miközben a tervezett változások irányát több tekintetben jónak tartja, továbbra is módosításokat javasol a törvényjavaslat egyes elemeire, amely között négy lényeginek mondható elem van.

Az első, hogy a kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát, az EB szerint ha ezt a pedagógus szakszervezetek nem érik el, legalább a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel ennek ellenére is tárgyaljon a kormány. 

A második, hogy a nevelés-oktatással lekötött heti munkaidő jelenleg 22-26 órában van felosztva, de a Bizottság azt tartaná jónak, ha ez sokkal egyértelműbb, átláthatóbb lenne, illetve aki többet dolgozik, az több pénzt is keressen. A kormány ezért a heti fix 24 tanítási óra mellett kötelezte el és módosítást is benyújtott ezzel kapcsolatban.

A harmadik vitás kérdés az új sávos bérrendszerrel kapcsolatos: a tervezet szerint egy Pedagógus I. kategóriában dolgozó tanár fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a teljesítményétől függően. A Bizottság szerint a sávok túl szélesek, és még több objektív szempontra lenne szükség a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez, és így a bérek megállapításához.

A megkérdezett tisztviselő szerint azok a pedagógusok, akiknek a bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.

A negyedik aggály, hogy a tervezet szerint a munkáltatók, mint a tankerületi központok, járáson belül kirendelhetik a pedagógusokat másik intézménybe tanítani, akár 180 napra is. A Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések elsősorban önkéntes alapon történnének, egyoldalú kijelölésre csak akkor kerüljön sor, ha önkéntes jelentkezés hiányában „a megfelelő minőségű oktatás” a hiánnyal küzdő intézményben nem lenne biztosítható.

(Fotó: MTI/Varga György)