Sérült lelkek, tartótisztek, a csatorna mélye
Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyaránt úgy véli, felesleges tovább bolygatni, hogy a rendszerváltás előtt ki volt az állampárti titkosszolgálat ügynöke. A Fideszen belül is vitákat generál a kérdés, sokan minden volt kommunistát kizárnának a közéletből. Az ügynökvitában Schiffer András és Lázár János is személyeskedő megjegyzéseket tett egymásra.
Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben, amikor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány - mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta - teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat.
A tárgysorozatba vételre a kormánypárti képviselők többsége nemmel szavazott, tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus - köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár - ugyanakkor igennel voksolt, 28 kormánypárti képviselő - mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária - pedig tartózkodott.
Boros is Schifferre célzott?
Az ATV a hétvégén két volt miniszterelnököt is megszólaltatott, akik komolyan tehettek volna az ügynökmúlt feltárásáért, ám egyikük sem tartja fontosnak a kérdést. "Sérült lelkek ambícióit látom ebben megnyilvánulni" - fogalmazott Boross Péter egykori MDF-es politikus, aki a rendszerváltás után az Antall-kormány első titkosszolgálatokat felügyelő minisztere volt, majd Antall József halálát követően, 1993 decemberétől 1994 júliusáig, miniszterelnökként tevékenykedett.
Boross Péter szerint egész mást jelent, ha valaki előnyökért cserébe vállalta ezt a tevékenységet, mint ha önhibáján kívül, kényszer, fenyegetés, zsarolás hatására kellett részt vennie benne.
"Nem olyan egyszerű kérdés ez, mint amilyennek látszik" - fűzte hozzá az idős politikus az
"Felesleges figyelemelterelés"
Medgyessy Péter, aki a rendszerváltás előtt miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri funkciót töltött be, 2002 és 2004 között pedig a szocialista-szabad demokrata koalíció pártonkívüli miniszterelnöke volt, úgy vélekedett, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, "felesleges figyelemelterelés", "egy nagyon szűk kör érdeklődését elégíti ki", a jelenlegi szabályok egyébként is lehetővé teszik, hogy az emberek megismerhessék a saját múltjukat.
Arra a felvetésre pedig, hogy nem válnak-e egyes közéleti szereplők zsarolhatóvá a máig feltáratlan ügynökakták miatt, Medgyessy Péter azt mondta, bár "a mai magyar világ tele van erkölcstelenséggel", de nem hiszi, hogy bárkit is a múltjával tartanának sakkban - írta az MTI.
A Fidesz sem egységes
Az ügynökakták kérdése idén februárban került ismét napirendre a parlamentben. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség mai ülésén tárgyal az ügynökkérdésről. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke korábban azt mondta, az ügynökmúlt feltárásának módszeréről komoly vita zajlik a kormánypárti képviselőcsoportban.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki az LMP-s javaslat tárgysorozatba vételéről szóló szavazáson nem nyomott gombot - később meggondolta magát. Mostanra úgy gondolja: nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat, jelezte azonban, hogy ezzel az álláspontjával kisebbségben van a kormánypárti képviselőcsoportban. "Én abba a csoportba tartozom - kisebbségben vagyok a Fidesz-frakcióban -, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért" - mondott ellen a korábbi magának a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy másik csoport szerint az információk az államé, míg vannak, akik szerint az érintettet illeti meg az adat, vagyis a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információkat vehesse magához, vihesse haza, mert az csak rá tartozik.
Orbán kizárja saját magát?
A
Magyar Nemzet úgy tudja: az ügynökmúlt rendezésében kiemelt szerepet kap az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A hamarosan létrejövő testület munkatervét egy olyan csomaghoz igazítanák, amelynek része a román lusztrációs szabályozáshoz hasonló elemek alkalmazása – itt öt évre eltiltják a közélettől azokat a személyeket, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be –, a volt állami vezetők nyugdíjellátásának felülvizsgálata és az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlensége.A miniszterelnök a parlamentben kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és "amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett". A Romániában elfogadott lusztrációs törvényről szólva a kormányfő azt mondta: tanulmányozzák, szerintük is időszerű megvitatni, hogy van-e haszna a Romániában alkalmazott módszereknek Magyarországon. A kérdés azért is nagy vita tárgya, mert a rendszerváltás előtt a kormánytagok többsége komoly politikai szerepet vállalt, Orbán Viktor például KISZ-titkár volt. Schmitt Pál pedig miniszter-helyettes.
Schiffer: Lázár olyan bátor volt, hogy ott sem volt. Mi ez, ha nem gyávaság? Olvasson tovább!
