Semjén Zsolt az éjjel benyújtotta a rendkívüli jogrendet megszüntető javaslatot, de a katonák utána is maradnak, az operatív törzsnek pedig példátlan hatalma lesz
Miután hétfőn a kormány megtárgyalta, kedden éjfél előtt pár perccel Semjén Zsolt be is nyújtotta a parlamentnek a veszélyhelyzetet megszüntető törvény tervezetét. Az indoklás szerint a kormány „gyors és hatékony intézkedéseket hozhatott” a törvénynek köszönhetően és sikeresen stabilizálta a járványügyi helyzetet, ezért immár megszüntethető a rendkívüli jogrend.
Csaknem két és fél hónappal Gulyás Gergelynek a kormányinfón tett bejelentése után készült el a javaslat, ugyanakkor, ha hinni lehet Varga Judit igazságügyi miniszter keddi jóslatának, június 20-án érhet véget a különleges jogrend.
Hogy ez mit is jelent pontosan, valójában mi ér véget formálisan és mi nem, azt Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár mondta el utána:
A legfontosabb, hogy annak ellenére, hogy rendkívüli jogrend nem lesz, a katonák maradnak a kórházak élén, nem szűnik meg az operatív törzs sem,
sőt, az elmúlt napok tapasztalatai alapján még sokkal komolyabb szerepet kapnának a kormánytól. Az operatív törzs vezetőjeként Pintér Sándor belügyminiszternek kell ugyanis ezentúl rábólintania arra, ha új magánszolgáltatóval szeretne szerződni egy kórház, sőt, hallani a szakmából olyan híreket is, hogy teljes egészében államosítaná a háziorvosi rendszert, tehát ezek alapján
a gyakorlatban mintha nem változna túl sok minden a veszélyhelyzet eltűnésével, sőt.
Leszámítva például azt, hogy az adókedvezmények határideje július 1-jével lejár.
A változások nem csak a védekezést érintették, olykor-olykor előfordult, hogy a járványhoz még csak messziről sem kapcsolódó projekteket piszkáltak meg váratlanul. A teljesség igénye nélkül a veszélyhelyzet árnyékában is fontosnak tartotta átnyomni a Fidesz ezeket a törvényeket: a Schmidt Máriának átjátszott ingatlanokról, a nemváltás megtiltásáról, a Budapest-Belgrád vasútvonal terveinek 10 éves titkosításáról, a nemzetbiztonság példátlan felhatalmazásától.
Semjén Zsolt mostani szövege – jellemzően egyébként ő nyújtott be többet is a fenti javaslatok közül, így a személyes adatok nemzetbiztonsági átjátszását, vagy a nemváltás megtiltását – még külön bekezdést is szentel arra, hogy Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben „a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül”, és ugyan ezek az alaptalan támadások „szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét”,
történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását”.
Hogy ez a történelmi felelősség pontosan mit jelöl, még nem tudni, de nagyon beszédes, hogy amint felmerült, hogy a kormány kész lesz visszaadni a rendkívüli hatalmat – felmerült, vagyis Orbán Viktor Belgrádból éppen két hete hazaüzente –, vezető fideszesek sora kezdett ugyanabba a mantrába: Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Varga Judit és Orbán Balázs is az ellenzéket szólította fel arra, hogy kérjenek bocsánatot a kormánytól, amiért nem hittek benne.
