Sebtében készül az új szolgálati törvény

Az érdekvédő szerint szükség van egy új, korszerű törvényre, itt lenne a lehetőség, hogy nyugat-európai mintára, a demokratikus viszonyoknak megfelelő szabályozási kereteket adjanak a jogalkotók a rendvédelmi területnek, ehelyett sok szempontból a posztszovjet parancsuralmi szellemiséget viszi tovább a tervezet.

Kucsera Miklós emlékeztetett: egy december 30-i kormányülésen született meg a döntés, hogy 2015. február 25-ig a kormány elé kell kerülnie az új egységes közszolgálati életpályának. Ennek egyik eleme, hogy 2015. július 1-jétől a fegyveres és rendvédelmi területen dolgozók bére „átlagosan” 30 százalékkal nő. A kormánydöntésből fakadóan a Belügyminisztérium, igazodva az életpályamodellhez, egy új szolgálati törvény elkészítését kezdeményezte. Mivel azonban az új szolgálati törvénynek idomulnia kell a közszolgálati életpályához, ezért gyakorlatilag két hónap alatt kellett elkészíteni, és a törvényi szabályzóknak megfelelően a szakmai és közigazgatási egyeztetéseket lefolytatni. Gyakorlatilag az érdekképviseletekkel két érdeminek nem nevezhető szakmai egyeztetést tartott a törvénytervezettel kapcsolatban a Belügyminisztérium. „Álláspontom szerint egy ilyen meghatározó törvényt ilyen gyorsan megírni sem lehet, nemhogy szakmai fórumokon megfelelő módon véleményezni. Mindössze egy hétig tartott közigazgatási egyeztetés után tudomásunk szerint március elején már a parlament elé kerül a törvény, amely a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, 1996. évi XLIII. törvény helyébe lép – ez utóbbi több mint két évig készült” – mondta. A szaktárca álláspontja, hogy az előző törvény már több mint hetvenszer volt módosítva, ezért is van szükség új jogszabályra. Ám a tervezet jelenlegi kidolgozatlansága és az, hogy a jelek szerint számos kérdést alacsonyabb szintű rendeletekben kívánnak majd rendezni, a szakszervezeti főtitkár szerint azt vetíti előre, hogy ezt ugyanúgy akár már a hatálybelépése után módosítani kell.

A törvény kb. 75 százalékban a régi szolgálati törvényre épül, a maradék kb. 25 százalék új, és csak a már meglévő aránytalan kötelességeket erősíti és nevesíti a törvénytervezet – mondja Kucsera Miklós. Ő kevésbé látja problémának azt, hogy a rendvédelmi dolgozók a közösségi oldalakon korlátozottan közölhetnek adatokat magukról, illetve nyilvánulhatnak meg, valamint hogy engedélyt kérniük a külföldi utakhoz – ezek véleménye szerint már most érvényben lévő korlátozások sarkosabb megfogalmazásai a jogszabályban. Hozzátette azonban: ezeket a korlátozásokat a szabadságjogok figyelembe vételével kellene megtenni.

A szigorítás érinti a közalkalmazottak jogállását és a túlszolgálat rendszerét is. Több ezer közalkalmazottból lehet egyszerű munkavállaló, a volt közalkalmazottak közül sokan kormánytisztviselőként dolgoznak majd tovább, de az átsorolások részletei sincsenek tisztázva. A tervezetből kiderül: az elrendelt túlszolgálat egy részéért nem jár ellentételezés, más részéért pedig szabadidőt kell biztosítani. Kérdéses, hogy bérnövekedést hoz-e a beígért 30 százalékos bérfejlesztés, ha közben nem fizetnek „túlórapénzt”. Eddig is nagy volt az elvándorlás az alacsony bérek miatt, és ha nem lesz ténylegesen érezhető bérnövekedés, még többen hagyhatják el a pályát, amire már most is nagyon sokan nem hivatásként tekintenek, hanem egyszerű munkahelyként – figyelmeztetett a szakszervezeti főtitkár.

A tervezetben az is szerepel: a területi és a helyi szerv vezetője 5 évre nevezhető ki vezetői beosztásába, ez 5 évvel hosszabbítható meg. A szakszervezet szerint indokolatlan és diszkriminatív, hogy csak a helyi és területi vezetők mandátumát szűkítik le 5 + 5 évre, az országos vezetők mandátuma korlátlan. Magyarországon nem jellemző a földrajzi mobilitás, a vezetői cserével együtt járó személyi változások pedig az állomány számára ötévente akár bizonytalanságot is okozhatnak.

„Fontosnak tartanánk kiemelni, hogy addig, amíg az életpálya 2. (lakhatás) és 3. (biztosítási rendszer) eleme életbe nem lép, addig a rendelkezési állomány rendszerének idejét meg kellene hosszabbítani. Ez azért fontos, mert jelen állapotban, mivel 2012. január 1-je óta a szolgálati nyugdíj intézménye megszűnt, azon kollégák, akik alkalmatlanná válnak a szolgálatra, és akár 20-25 évet is már ledolgoztak, egy év rendelkezési állomány után a jelenlegi jogszabályok alapján ellátás és köszönet nélkül az utcára kerülnek” – tette hozzá.

Az új szolgálati törvényben a szakszervezeti jogok tekintetében nincs elmozdulás: a 2012-ben elvett szakszervezeti jogokat – hiába ütközik ez nemzetközi jogszabályokba (ILO-egyezmény) és nem koherens a Munka Törvénykönyvével – nem állítja vissza.

„Optimistán próbálok arra gondolni, hogy a rövid határidő miatt gyorsan elkészített törvényt idővel majd konszenzusban a munkáltatókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel közösen mindenki számára kielégítő módon tudjuk majd alakítani” – mondta Kucsera Miklós.