Schmitt Pál aláírta a médiatörvényt
Aláírta a köztársasági elnök a médiatörvényt, amelyet a Magyar Közlöny pénteki számában tettek közzé. A jogszabály legtöbb pontja január elsején lép hatályba. Az Országgyűlés múlt hétfőről keddre virradóra a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot. A Ház a médiatörvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Ez azt jelenti, hogy miután megkapta, Schmitt Pálnak öt napja volt a jogszabály aláírására, illetve arra, hogy megfontolásra visszaküldje a parlamentnek, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Ez utóbbi két lehetőséggel augusztusi beiktatása óta a köztársasági elnök egyszer sem élt.
Csalódottan vette tudomásul az MSZP, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiatörvényt. A szocialisták alelnöke szerint a jogszabály hatályba lépése elszigetelheti Magyarországot. Kovács László csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az államfő a jogszabály aláírásával figyelmen kívül hagyta a médiatörvény hazai elutasítását és az azt övező példátlanul széleskörű nemzetközi tiltakozást, nem élt azzal a lehetőséggel, hogy megóvja az Európai Unió soros elnökségét január elsején átvevő Magyarországot a várhatóan botrányos nemzetközi következményektől, az elszigetelődéstől.
A politikus úgy fogalmazott: az államfő elmulasztotta bizonyítani, hogy „valóban az emberek embere, nem Orbán Viktor akaratának szolgai végrehajtója”, így döntésével osztozik a kormánynak és a parlamenti többségnek a médiatörvény elfogadásáért viselt felelősségében.
„Kovács László és az MSZP számára megemészthetetlen újdonságot jelent, hogy egy demokratikus választáson megválasztott kormánynak a népakaratot kell teljesítenie. Márpedig a magyar emberek egyértelműen kifejezték akaratukat a parlamenti és az önkormányzati választáson: semmi nem mehet úgy tovább, mint ahogy ment a szocialista kormányzás alatt” – közölte csütörtökön a Miniszterelnökség.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott: „Tavaszig – széles nemzeti konzultáció után – megalkotjuk Magyarország végleges alkotmányát, egy európai jogszabállyal működőképessé és átláthatóvá tesszük a médiarendszert, valamint uniós elnökségünk során helyreállítjuk hazánk nemzetközi tekintélyét, melyet az elmúlt nyolc év szocialista kormányai szisztematikusan leromboltak.
Csakis egy erős Magyarország lehet az erős Európa növekedésének egyik motorja.”
Ha már motoros metaforák kerültek szóba, érdemes felidézni Schmitt Pál köztársasági elnökké választása előtt elhangzott szavait. Schmitt akkor azt mondta, nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak.
Török Gábor politikai elemző ennek kapcsán úgy fogalmazott: Schmitt Pál első féléves teljesítményét figyelve egyelőre az eddigiektől jelentősen eltérő elnöki szerepfelfogással ismerkedünk. Egy olyan elnökkel, aki tudatosan nem ad a pártatlanság látszatára, aki semmiben sem akar eltérni, másnak lenni, mást gondolni, mint a kormánytöbbség: „Igaz, a politikus nem árult zsákbamacskát. A »motoros« hasonlata előre jelezte, hogy miben gondolkozik; számomra mégis meglepetés, hogy az államfői székbe kerülve egy pillanatra sem hitte el, hogy lehetne önálló, egy percre sem ragadta magával annak lehetősége, hogy valamivel saját jogon kerüljön be a magyar politikatörténetbe”.
„Nem vitatom, szép dolog is lehet a feltétlen lojalitás, arról nem is beszélve, hogy bizonyos korokban kifejezetten kifizetődő. Mégis úgy érzem, hogy ez az elnöki szerep két ponton kifejezetten ártalmas: nem használ az intézménynek, és nem tesz jót személyesen Schmitt Pálnak sem. Amióta a kormányt mindenben támogató-kiszolgáló mentalitás költözött a hivatalba, az elnöki intézmény súlytalan, érdektelen lett. Az, hogy Schmitt Pál szava nem számít – hiszen mindenben ugyanazt mondja, mint ajánlója –, tulajdonképpen megkerülhetővé és feleslegessé tette az intézményt” – írta Török Gábor.
A szocialisták után az LMP és a Jobbik is a médiatörvény normakontrollját kéri
A nyomtatott és internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb probléma, erről az Ab korábban már megállapította, hogy nincs olyan nyomós érv, amely miatt korlátozni kellene a sajtónak ezt a területét, mondta Karácsony Gergely az LMP frakcióvezető-helyettese.
„Tudjuk, hogy milyen lesújtó véleménye van a törvényről a hazai és a nemzetközi szakmai szervezeteknek, a meghatározó külföldi lapoknak és vezető európai politikusoknak” – fogalmazott Karácsony, aki szerint problémát jelent az is, hogy a médiahatóság szabadon gazdálkodhat a frekvenciákkal, mert nem köteles pályázatot kiírni, de aggályos a médiabiztos intézménye és az is, hogy a törvényt pénteken hirdették ki és szombaton lép hatályba.
Novák Előd, a Jobbik alelnök pénteken sajtótájékoztatón a többi között kifogásolta, hogy a korábban minden párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint hatósági eljárásaiban szinte bármilyen adatba betekinthet.
Azzal kapcsolatban, hogy noha hírek szerint Schmitt Pál már korábban aláírta, a törvény azonban péntek délelőttig nem jelent meg a Magyar Közlönyben, Novák Előd elmondta: sajtóértesülések alapján a törvény korrektúrázása húzódott el, ami érthető, hiszen múlt heti elfogadásakor még több zárószavazás előtti módosító javaslatot fűztek hozzá. Ez – folytatta – ahhoz vezetett, hogy egy nappal a hatályba lépése előtt a jogszabály végleges szövegét még nem lehetett ismerni. (A médiatörvényt végül péntek dél előtt néhány perccel tették közzé a Magyar Közlönyben.)
