Schiffer András: Ideje, hogy a Magyar Közlönynek is legyen publicisztika rovata

A volt országgyűlési képviselő szerint veszedelmes, ha a jogalkotást a politikai kommunikáció szolgálatába állítják.

2021. augusztus 12., 11:37

Szerző:

Kormányhatározatban reagált a magyar kormány az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében foglaltakra. A Magyar Közlönyben olvasható határozat szerint „a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak”, továbbá „a jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek”. A határozat tételesen is reagál a jelentésre, így többek között azt írja, hogy „a Kormány elutasítja az Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.”

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusból hazánknak járó források kapcsán kialakult helyzetről szóló kormányhatározat pedig úgy fogalmaz, hogy „a Kormány rögzíti tehát, hogy a 2014–2021-es támogatási időszakra nézve a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak”.

Hogyan kerülhetnek kijelentések, illetve a kormány álláspontja – a jogszabályok kihirdetésére és más, jogi dokumentumok (miniszteri utasítások, határozatok) közlésére szolgáló – Magyar Közlönybe? Erről kérdeztük Schiffer András ügyvédet, volt országgyűlési képviselőt.

– 2010 óta megy ez a játék, hogy a jogalkotás is egy kommunikációs eszköz. Az uniós jogállamisági jelentésre adott válasz nyilvánvalóan nem kormányhatározatba és a Magyar Közlönybe való. A miniszterelnök egy általa jegyzett levélben közölheti az álláspontját Az Európai Bizottság elnökével – válaszolta a 168 kérdésére Schiffer. – A norvég ügyben is arról van szó, hogy legfeljebb amikor konkrét teendőket oszt le a kormány az egyes minisztereknek között, az adott esetben lehet kormányhatározatba való, de ebben az esetben is egy kommunikációs manőverről van szó, ami egészen sajátos – tette hozzá.

– A rendelet jogszabály, a határozat nem, bár kétségtelen, hogy a kormánytagok számára megszabhat feladatokat. Az alaptörvény és a jogalkotási törvény tisztázza, hogy mi jogszabály, a kormányhatározat nem az, de kétségtelen, hogy sem a kormány - sem az országgyűlési határozat nem arra való, hogy különböző politikai manővereket írjanak le papírra – tisztázza a különbséget a kihirdetett jogszabályok és a szintén a Magyar Közlönyben megjelenő országgyűlési - vagy kormányhatározatok között Schiffer András.

– Ha a kormányhatározatokat a jövőben erre használja a miniszterelnök, akkor valóban ideje, hogy a Magyar Közlönynek is legyen publicisztika rovata – értékeli a megjelent határozatokat a volt országgyűlési képviselő.

Schiffer szerint sokkal kirívóbb volt, amikor a kormánypárti képviselők „saját agymenésüket foglalták országgyűlési határozatba”. Ilyen volt a Nemzeti Együttműködés nyilatkozata és az is, amikor Brüsszelnek üzengetett a Parlament országgyűlési határozatokba foglaltan – emlékeztet. Mindez azonban eltörpül amellett, amikor a politikai kommunikáció már nem csak a határozatokban, de konkrét jogszabályokban is megjelenik.

– Az a legkirívóbb, amikor jogszabályba foglalnak politikai propaganda patronokat, például a pedofilellenes törvényhez benyújtott módosítót, amelynek a normatív tartalma bizonytalan, ugyanakkor a kommunikációs üzenete világos. Szerintem az sokkal kirívóbb és veszedelmesebb – hívta fel a figyelmet Schiffer András.

(Kiemelt kép: Schiffer András, az LMP társelnöke, a párt távozó frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a Parlamentben 2016. június 13-án. Parlamenti munkája lezárásakor sikerélménynek tartja Schiffer azon általa kezdeményezett határozati javaslat elfogadását, amely alapján Magyarország nem fogadja el, hogy az egyes szabadkereskedelmi egyezmények a nemzeti parlamentek beleegyezése nélkül akár ideiglenesen is hatályba lépjenek.
MTI Fotó: Kovács Tamás)

Magyarország gázellátása biztosított és az lesz a téli hónapok alatt is - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Savkat Mirzijojevet, Üzbegisztán köztársasági elnökét, közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár kedden.