Sajtóreggelikkel védené meg a médiatörvényt a Magyar Nemzet

Ne legyenek illúzióink. Ha nem a médiatörvény, akkor valamilyen más kormányzati lépés miatt startolt volna jól időzítve a bejáratott gépezet. Amit ettől még hiba lenne semmibe venni – írja Pataky István.

"Nem tudom, eddig hány sajtóreggelit szerveztek nagykövetségeink a médiáról szóló jogszabály ismertetése, európai összehasonlítása céljából, de arra mindenképpen számíthatnak a kommunikációs illetékesek, hogy a Duna-stratégiánál és a romák felzárkóztatásánál népszerűbb újságírói téma lehet a médiatörvény. Ettől viszont még hatékony lehet a magyar uniós elnökség. A sikerességet pedig nem kell megmagyarázni" – írja a szerző annak kapcsán, hogy a nemzetközi sajtó össztüzet zúdított a magyar kormányra az új médiatörvény kapcsán.

"Washingtonban, Párizsban, Londonban és Berlinben újságírók féltik az uniót a sajtószabadságot lábbal tipró kelet-európai országtól" – írja a Magyar Nemzet. A lap így folytatja: "Igen, a sokat emlegetett médiatörvény több sebből vérzik, de elemzésnek nehéz minősíteni a jogszabály kapcsán Fehéroroszországot emlegető cikkeket."

A törvény január 1-én, a magyar uniós elnökséggel egy időben lép hatályba. A lap állításaival szemben a bírálatok zöme immár a világ jobboldali, konzervatív sajtóorgánumaitól érkezik. Ráadásul ebből az irányból sokasodnak, Orbánék pártcsaládjától, az Európai Néppárt vezető politikusaitól érkeznek a legfrissebb politikai bírálatok.

Elmar Brok, az Európai Néppárt elnökségének tagja és külpolitikai szóvivője, aki évek óta a Magyar-Német Fórum társelnöke, azt nyilatkozta: "Az Európai Parlament, vagy az Európai Bizottság tagjainak harmada kemény, az ország uniós szavazati jogának megvonásáig terjedő lépésekhez folyamodhat. A ideáig vezető út akadályai magasak, leküzdésükhöz mélyreható indokolás kell. Ezért fontos, hogy a Bizottság magyarázatot kérjen a magyar kormánytól.”