Romák segélykiáltása – Közvetlenül Brüsszelhez fordulnak, mert az elmúlt hetekben százezrek kerültek kilátástalan helyzetbe
Horváth Aladár levelében felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor a tömeges elbocsátások idején is munkavégzéshez köti és a forráshiányos önkormányzatokra testálja a szociális segítségnyújtást, miközben további pénzeket von el minden önkormányzattól. „A magyar hatóságokhoz megfogalmazott kéréseinkre nem kapunk érdemi választ, a helyzet egyre csak romlik” – írta. Felajánlotta, hogy szükség esetén megadják azoknak a magyar településeknek a listáját, ahol azonnali segítségre van szükség. Az Eurostat adatai közismertek: a legszegényebb húsz európai régióból négy található Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy csak a közvetlen segítség ad reális esélyt, mert az orbáni járványválság-kezelő gazdasági és szociálpolitikai döntések teljes mértékig magukra hagyták az alsó egyharmadot. Nem hajlandók fölemelni a családi pótlékot, az öregségi nyugdíjminimumot, a gyest, a közmunkabért, meghosszabbítani a munkanélküli-segély folyósításának idejét, ahogy a válságkezelési alapjövedelem bevezetéséről sem akar hallani a „munkaalapú társadalom” demagóg diktátora.
A roma vezető hangsúlyozta: az elmúlt hetekben további százezrek kerültek kilátástalan helyzetbe, és többségük olyan településen lakik, ahol gyakorlatilag nem lehet hozzájutni védőeszközökhöz, sok helyen gyógyszerre és élelemre sem futja. Különösen nagy a baj a többségükben romák által lakott településeken, nyomornegyedekben, mert ott „békeidőben” is mélyszegénység és kirekesztettség uralkodik. A helyzet Horváth Aladár szerint társadalmi robbanással fenyeget.
Horváth AladárLapunk megkeresésére Horváth Aladár elmondta: humanitárius katasztrófával fenyegető helyzetben természetes, hogy megmozduljanak az európai és a globális szervezetek. A Társadalmi Kerekasztalban reális felvetésnek tartják, hogy az unió közvetlen támogatást nyújtson az éhezőknek. Van is erre eljárásrend, több olyan pályázat létezik, amellyel közvetlenül az uniótól lehet kérni támogatásokat.
Az Európai Bizottság a Nemzetközi Roma Nap alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben új uniós stratégiáról is szó esik a romák társadalmi egyenlősége és befogadása érdekében, valamint arról, hogy a vírust a szolidaritás győzheti le. „Erre a válaszunk: tegyenek konkrét lépéseket is” – mondta Horváth Aladár a 168 Órának, és hozzátette: a keretösszegek átcsoportosítása lehetővé tenné, hogy élelmiszert, tisztítószereket, gyógyszert juttassanak a legnyomorúságosabb helyzetű településekre.
A Társadalmi Kerekasztal szervezője szerint ma Magyarországon háromszáznál több olyan település van, ahol 30 százaléknál magasabb a cigányok aránya. (Ezen belül mintegy 110-120 településen a számarány 50 százalék fölötti.) Ezek a legszegényebb magyar települések. Összesen mintegy 1600 olyan nyomortelep található az országban, amely most különösen veszélyeztetett. „Szeretnénk átfogó helyzetképet kapni – ez ügyben is együttműködésre kérjük az önkormányzatokat. A szakértői felmérések összegzése mellett olyan mozgalmat is indítottunk a közösségi médián keresztül, hogy a rászorulók a családjuk, esetleg a falu helyzetét bemutató, egy-két perces videóanyagokat készítenek. Mindezek alapján konkrét családokra lebontott adatokkal is tudunk szolgálni, hol van a legnagyobb szükség a segítségre” – mondja a polgárjogi vezető.
Arra a kérdésre, hogy pénzben kifejezve nagyjából milyen nagyságrendű segítségre lenne szükség, Horváth Aladár elmondta: a legszegényebb 150 ezer magyar háztartással számolva az élelem, a tisztítószer és a védőeszköz havonta mintegy ötmilliárd forintba kerülhet.
