Romagyilkosságok: egyértelmű a rasszista indíték

Lezárta a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a romagyilkosságok ügyében; a rendőrség mind a 4 őrizetbe vett gyanúsított ellen vádemelést javasol. Csizner Zoltán összesítése szerint a nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el - számolt be a

A bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek és köztük is van egy gyerek. A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők.

Az NNI megbízott vezetőjének közlése szerint a bűncselekmény-sorozat azért is egyedülálló, mert a korábbiakkal ellentétben nem szexuális indíttatású volt, nem anyagi haszonszerzés motiválta a tetteseket, hanem az emberölés volt a céljuk.

Csizner Zoltán elmondta: az elkövetők személyes sérelme a régmúltban történt, az nem kapcsolódott a bűncselekmény-sorozat áldozataihoz. Nincs kapcsolat az elkövetők és az áldozatok között - szögezte le. Hozzátette: a tettesek a településeket - ahol a támadásokat végrehajtották - úgy választották ki, hogy "nem sokkal a bűncselekmény elkövetése előtt történt olyan esemény, ami a társadalom érdeklődését felkeltette", így ők is felfigyeltek az adott településekre.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján választották ki az elkövetők a sértetteket, Csizner Zoltán azt válaszolta: a megközelítés és a távozás biztonsága volt az elsődleges szempontjuk, hogy a támadás minél kevesebb kockázattal járjon. A sértetteknek semmilyen közük nem volt ehhez, egyszerűen pont ők laktak ott - tette hozzá.

Három gyanúsított adott le halálos lövést a bűncselekmény-sorozatban - közölte Tóth András, az NNI bűnügyi főosztályának vezetője. Mint mondta, Nagycsécsen P. Zsolt, Tatárszentgyörgyön és Kislétán K. István, Tiszalökön K. Árpád adott le halálos lövést. A rendőrség által bemutatott táblázat szerint - amely összefoglalta a bűncselekmények helyszíneit és az elkövetőket - a negyedik gyanúsított, Cs. István csak az utolsó két helyszínen volt jelen, akkor is sofőrként.

Ugyanakkor - derül ki a táblázatból - jellemzően K. Árpád volt az, aki biztosította az elkövetéshez a két társát, K. Istvánt és P. Zsoltot, bár voltak olyan bűncselekmények is, amelyeket K. Árpád egyedül követett el.

Az is kiderült, hogy két K. István és P. Zsolt volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez. K. Árpád az ismerősei elmondása szerint csendes, zárkózott személyiség volt, aki nézeteit nem hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet. K. István köztudottan romaellenes, antiszemita volt és ezt hangoztatta is. Az iskolában magatartási zavarai voltak, és szélsőséges szervezetekhez kötődött. A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség valamint a Vér és Becsület volt. A harmadik gyanúsított, P. Zsolt bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött a két előbb említett szélsőséges szervezethez.

A térképvázlatok és más adatok azt támasztják alá, hogy más helyszíneken is készültek romák sérelmére bűncselekményt elkövetni a gyilkosságsorozat gyanúsítottjai. A lefoglalt bizonyítékok és a gyanúsítottak vallomásai alapján további bűncselekményekre is fény derült: a gyilkosságsorozathoz használt fegyvereket 2008. március 6-án rabolták el egy besenyszögi hivatásos vadásztól, ebben a bűncselekményben K. Árpád, K. István és P. Zsolt vett részt. Az elkövetők éjszaka törtek rá az alvó családra, és szereztek meg hét fegyvert, köztük a gyilkosságokhoz használt hármat. A vadászhoz úgy jutottak el, hogy eladásra hirdette egyik fegyverét. Ebben a támadásban nem sérült meg senki. A nyomozás során fény derül arra is, hogy K. Árpád volt az, aki 2008. június 2-án két lövést adott le a debreceni menekülttáborra, ott egy nő könnyebben megsérült.