Rezsiblöff
A rezsicsökkentésre felesküdött Orbán-kormány újabb ígérete szerint tovább folytatja majd kíméletlen harcát az energiaárak ellen. Miközben az állam propagandagépezete mindenütt ezt harsogja, a gazdaságkutatók elemzései viszont azt bizonyítják, hogy a környező országokban, ahol nem a politikai akarat, hanem a piaci mechanizmus működött, sokkal erőteljesebben csökkentek az energiaárak, mint Magyarországon. Az okokról a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatóját, Hegedűs Miklóst kérdeztük.
– Komolyan állítja, hogy a piac erőteljesebb energiaár-csökkentést ért el, mint a kormányzati akarat?
– Igen, ez a tény. Az elmúlt években megfeleződött a kőolaj és a földgáz európai piaci ára, gázból és villamosenergiából jelentős túlkínálat is kialakult. Ebből következően a korábbinak a felét fizetik az energiáért azokban az országokban is, ahol a tarifát nem hatalmi eszközökkel állapítják meg, hanem a piac szabályozza. Ne felejtse: nálunk a lakosság olcsón, de az üzleti szféra továbbra is drágán jut energiához, ellentétben Csehországgal, Szlovákiával, Romániával. Ennek az árát végül a fogyasztó fizeti majd meg, ráadásul az állam a magyar gazdaságot versenytársaival, a környező országokkal szemben komoly versenyhátrányba lökte.
– Azt akarja mondani, ha nem dúlna Magyarországon a rezsiharc, akkor az árak ugyanolyan alacsonyan lennének, mint most?
– Még alacsonyabbak is. Ugyanis a piaci folyamatoknak megfelelően a szomszédos országokban tovább mérséklődhetnek az energiaárak. Korábban az Orbán-kormánynak szerencséje volt, mert a választások előtt bevetett rezsiharc mézesmadzagként működhetett. A magyar lakosság kiadásaiban ugyanis az energiadíj valóban jelentős összeggel szerepelt. Miután a politika a béreket és jövedelmeket nem tudta növelni, ezért az árakat csökkentette. A legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint azonban a kabinet ma már csak „megvédeni akarja a rezsiharc eredményeit”, ami magyarra lefordítva azt jelenti: ellentétben a piaci szabályozást alkalmazókkal, nálunk már nem csökkennek majd az árak.
– Gondolja, hogy elfogyott a politikai akarat?
– Az talán még nem, de a rezsicsökkentés miatt tízmilliárdos veszteségeket elszenvedő külföldi cégek sorra adják vissza a szolgáltatási felelősséget. A helyükre lépő mamut, a Nemzeti Közműszolgáltató látja el a lakosságot gázzal, villannyal és hőenergiával. Tehát az állam kénytelen a felhalmozódó milliárdos veszteséget elkönyvelni, ezen felül a fejlesztésekre is a kormánynak kell százmilliárdokat kifizetnie. Eközben a 2020-ig tartó világpiaci energiaprognózisok szerint további energiaár-csökkenés várható, ráadásul a válság óta mindenütt komoly mértékben csökkent az energiafelhasználás. Magyarországon a gáz csúcsfogyasztása ’98 előtt 14,5 milliárd köbméter volt, ami mára 8 milliárd alá esett.
– Akkor mégiscsak érvényesül a piac hatása, egyszerűen takarékos üzemmódra állt át a gazdaság?
– A spórolás döntő oka a lakossági jövedelmek drasztikus csökkenése, a szegényebb családok ma már legfeljebb egy szobát fűtenek, azt is csak 18 fokig melegítik, számukra tehát a rezsicsökkentés lényeges segítséget nem jelentett. Holott az unió elfogadja, ha egy tagállam a legelesettebbeknek kedvező áron adja az energiát, de nálunk a rezsicsökkentés kiemelt kedvezményezettjei a nagy lakásokkal, uszodákkal rendelkező gazdagok.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
