Rétvári nagyon büszke, hogy egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, de azért jókorát csúsztat is
Öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták aránya – mondta Rétvári Bence az MTI-nek – ami szerinte azt is jelzi, hogy egyre jobb a magyar egyetemek nemzetközi megítélése. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: a felsőoktatás megerősítése miatt a kormány az elmúlt években növelte az egyetemek és főiskolák költségvetési támogatását, ami 2010-ről 2019-re 46,1 százalékkal emelkedett.
Az államtitkár ismertette: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a külföldiek aránya a teljes hallgatói létszámon belül. A magyar egyetemekre járó külföldi hallgatók legtöbbje (64 százaléka) Európából, 23 százaléka Ázsiából és 7 százaléka Afrikából érkezik az Eurostat vizsgálata alapján. Országok szerinti bontásban az látható, hogy Magyarországra legtöbben Németországból érkeznek, a második helyen Szlovákia áll, majd Románia, Szerbia és Kína következik.
Rétvári azzal nem büszkélkedett, hogy szám szerint hány külföldi tanul Magyarországon. Talán nem véletlenül. 2012-ben ugyanis az oktatási hivatal adatai szerint összesen 316 385-en tanultak egyetemi, főiskolai, alap-, mester- és osztatlan képzésben, azaz az államtitkár számai alapján (7 százalék) nagyjából 22 ezer volt köztük a külföldi. 2017-ben a kormány szűkítési törekvéseinek eredményeként már összesen csak 247 008-an tanultak a felsőoktatásban, ennek 12 százaléka 29 ezer. Azaz a külföldi hallgatók létszáma is nőtt ugyan, de messze nem olyan mértékben, ahogy azt Rétvári államtitkár sugallni szeretné.
Amúgy persze az sem az igazság teljes kifejtése, hogy milyen hatalmas mértékben nőtt a felsőoktatás költségvetési támogatása. A Magyar felsőoktatás évtizede című, a Corvinus Egyetemen készült tanulmánykötetből kiderül, felsőoktatásra fordított pénz aránya 2010 óta folyamatosan csökkent a költségvetési kiadásokhoz és a GDP-hez képest is. Míg 2010-ben az összes felsőoktatási támogatás a GDP 0,78 százalékát érte el, 2018-ban már csak 0,63 százalékát. 2010-ben az állami költségvetésnek még 3,25 százaléka ment felsőoktatásra, 2018-ban az arány 2,85 százalékra csökkent. (Ráadásul már a 2010-es adat is egy nagyobb zuhanás eredménye, 2009-ben ugyanis 4,74 százalék volt.) Az időszakban a felsőoktatás teljes kiadásában az állami támogatás mértéke 50-ről 43 százalékra csökkent.
