Republikon: Nagyot zuhant a Fidesz–KDNP

A teljes népességen belül a kormányzó Fidesz–KDNP szövetség 3 százalékpontot veszített és jelenleg 27 százalékon áll. Eközben az ellenzéki pártok, de különösen a baloldal kisebb pártjai növelni tudták szavazóbázisukat. A Magyar Szocialista Párt és a Jobbik 11-11 százalékon áll, őket ebben a kategóriában sorrendben a Demokratikus Koalíció, az LMP, valamint az Együtt követi. Közvélemény-kutatásaink során először vált mérhetővé a Párbeszéd Magyarországért Párt. Továbbra is jelentős azok aránya, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot megnevezni: a megkérdezett minta alapján a lakosság 35 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami a választók kis mértékű aktivizálódására utal, hiszen az egy hónappal ezelőtti érték 38 százalék volt.

A pártot választani tudók és akarók (tehát a pártválasztók) körében a Fidesz–KDNP 43 százalékos támogatottsággal bír, ami nagymértékű, 8 százalékpontos visszaesés az elmúlt hónap eredményéhez (51 százalék) képest. A választópolgárok e részhalmazában az MSZP 20 százalékon, míg a Jobbik 18 százalékon áll, ami egy-egy százalékponttal magasabb, mint a múlt hónapban mért vonatkozó érték. Jóllehet a felmérés még a dunaújvárosi időközi önkormányzati

választásokelőtt készült, a DK erősödő tendenciája a kutatásunkból is látszik, hiszen a párt érdemi növekedést könyvelhetett el, 5 százalékról 8 százalékra erősödve. A pártválasztók körében az LMP önállóan képes a parlamenti küszöb megugrására 5 százalékos eredményével, míg az Együtt 3 százalékon áll. Utóbbi két párt a hibahatáron belüli, egy-egy százalékpontos növekedést könyvelhet el. A PM nemcsak a teljes népesség, de a pártot választani tudók és a biztos szavazó pártválasztók körében is egyaránt 1 százalékon áll. A Liberálisok támogatójának a pártot választani tudó megkérdezettek 1 százaléka vallotta magát, és ugyanennyien neveztek meg egyéb politikai formációt is.

A pártpreferencia mellett azt is kutattuk, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A pártválasztók csoportján belül 41 százaléknyian vannak, akik a Fidesz további kormányzását preferálják, míg 33 százaléknyian legszívesebben egy baloldali és liberális pártok alkotta kormányt látnának szívesen az ország élén. A Jobbik kormányzását a megkérdezettek 20 százaléka óhajtja, míg a fennmaradó megkérdezettek nem kívántak vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre. Míg azok aránya, akik a Fidesz–KDNP-kormány újraválasztása mellett törnek lándzsát, érdemben nem változott (múlt hónapban 42 százalék volt), addig a baloldali-liberális kormányzati preferenciával bírók aránya érdemben növekedett, hiszen egy hónappal ezelőtt még csak a pártot választani tudók 25 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A növekedés elsődleges forrása azon válaszadók halmaza lehetett, akik a kormányzati preferenciával kapcsolatos kérdésünkre áprilisban még nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, hiszen arányuk 18 százalékról 6 százalékra csökkent.

A kutatás ezer fő személyes megkérdezésével készült, nem, életkor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország egészére nézve.