Rekordmagasságú az Európai Unió támogatottsága: a magyarok több mint 60 százaléka szerint jó dolog az EU-tagság

Miközben az Orbán-kormány még a jövő évi európai parlamenti választás előtt nemzeti konzultációval, s nyilván jelentős, közpénzből folytatott médiakampánnyal befolyásolná a magyar közvéleményt az Európai Unióhoz való véleményükben, a friss Eurobaromtér jelentésből világosan kiderül:

58 százalékra nőtt azon magyar állampolgárok aránya, akik elégedettek az Unión belüli demokrácia működésével (az EU-átlag 46 százalék), és több mint hatvan százalékuk szerint jó dolog Magyarország EU-tagsága.

A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat pont egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. A felmérés 2018. április 12. és 22. közt készült, mely során 27 601, 15 év feletti európait kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában. A 2019-es választásokra vonatkozó kérdéseket Nagy-Britaniában nem tették fel, ugyanakkor Magyarországon 1079 személyes interjút bonyolítottak le.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta töretlen.

Igenis fontos a magyaroknak az uniós tagság, sőt, az európai parlamenti választást is tétnek érzik

Az Európai Parlament legújabb kutatásából kiderül, hogy tíz megkérdezettből hat jó dolognak tartja az EU-tagságot, ami 2007 óta a legmagasabb arány. Az európaiak több mint kétharmada (67 százaléka) pedig úgy gondolja, országának kifejezetten hasznos az uniós tagság, ami az 1983 óta mért legmagasabb adat. A megkérdezettek majdnem fele (48 százaléka) úgy látja, számít a szava az EU-ban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta.

A megkérdezettek több mint harmada tisztában van a következő, 2019-es európai választások időpontjával és hasonló mértékű érdeklődés mutatkozik a részvétel iránt is.

Magyarországon az EU megítélése kiemelten pozitív. A megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez 5 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es – akkor nyolc százalékpontos növekedést mutató – eredményhez képest.

A magyarok fele érzi úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban, ami kimagasló, 11 százalékpontos növekedés.

A megkérdezettek kis híján fele (49 százaléka) úgy gondolja: fontos szavazni az európai parlamenti választásokon. Ez az arány Magyarországon 51 százalékot, vagyis meghaladja az uniós átlagot. Magyarországon a „Főként miért vesznek részt az emberek az európai parlamenti választásokon?” kérdésre a legmagasabb arányban (42 százalékban) a „mert ők rendszeres szavazók” választ adták, míg uniós átlagban (47 százalékban) az „állampolgári kötelesség” válasz dominált. Arra a kérdésre, hogy miért nem szavaznak az emberek, a magyar válaszadók jóval kisebb hányada (52 százaléka) reagált úgy, hogy „nem számít a szavuk”; erre a kérdésre uniós átlagban 60 százalék adta ezt a választ.

A magyarok mást gondolnak arról, melyek a kifejezetten fontos kérdések az EU-ban, mint a többi tagállam polgárai

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken. Most arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49 százalék), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48 százalék), és a bevándorlást (45 százalék) jelölték meg legfontosabbként.

A magyar válaszadók többsége szintén e területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 százalék, terrorizmus 47 százalék, munkanélküliség 40 százalék), illetve magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43 százalék), amely összeurópai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma. Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42 százalék).