Rejtett költségek: papíron olcsóbb lehet a budapesti olimpia
December 23-án Magyar Közlönyben jelent meg a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló kormányhatározat, mely szerint 2017-ben megkezdődik tizenegy sportlétesítmény előkészítése. A határozat azt is kiemeli, hogy a fejlesztéseknél a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot is szem előtt kell tartani. A programra egyelőre 750 millió forintot csoportosítottak át, de az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár kétszázmilliárd is lehet a végösszeg – írja a Portfólió.
A határozat melléklete szerint az alábbi tizenegy fejlesztés kerülne be a programba: Budapest Xtrém Szabadidőpark; Dunai Evezős Központ; Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri pályák; fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok; Új Budapesti Teniszközpont; Új Budapesti Velodrom; Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ; Nemzeti Lovasközpont; új jégcsarnok, uszoda és futókör; BOK Sportcsarnok, új B csarnok; a Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe.
Ezek tervpályázatait 2017. május 31-ig kell lefolytatni. Március végéig el kell készülnie egy előterjesztésnek a kormány számára a fejlesztések szükséges forrásigényéről és ütemezéséről, illetve a beruházások pontos ütemezéséről.
A programnak a Portfólió szerint két olvasata van. Az egyik, hogy a kormány az olimpiától függetlenül a következő években is jelentős összeget szánna sportinfrastruktúrára. A másik, hogy az új program arra is jó, hogy a budapesti olimpia költségeit csökkentse. Hiszen ha megvalósul a Kemény Ferenc Program, akkor ezek a fejlesztések az olimpiától függetlenül megvalósulnak 2022-ig. Ezután pedig már lehet azzal érvelni, hogy a beruházások nem számítanak olimpiai költségnek.
Utóbbi értelmezést erősíti, hogy a portállal a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. azt közölte: a friss kormányhatározat következtében változik az olimpia becsült költségvetése, hiszen a kérdéses tizenegy létesítmény kikerül belőle.
