Reformok és reklámok

Szelestey Lajos sajtószemléje

Libération
A nacionalista Orbán-kormány a menekültválság kezdete óta azzal tűnik ki, hogy abszolút ellenséges a migránsokkal szemben, az év orvosa mégis egy jemeni bevándorló lett Magyarországon. Az interneten 12 ezren szavaztak, a jelöltek száma több száz volt. Az egyik japán gyógyszergyár díját minden évben annak ítélik oda, aki kiemelkedik hozzáértésével, emberi vonásaival. Az akciót támogatja az orvosi kamara és a kórházszövetség is, mert azt remélik, hogy ily módon is fékezik az elvándorlást. A 46 éves gyulai gyermekorvos a sikeres beilleszkedés iskolapéldája. Főleg koraszülöttekkel foglalkozik. Ajánlottak neki jobban fizetett állást is Angliában, de ő maradt, mert Gyulán úgy él, mint hal a vízben. Mint mondja, románok, németek, magyarok békében élnek. Az állampolgárságot 2007-ben kapta meg, és akkor családot is alapított. Egyik kis betegének édesanyja nem győzi dicsérni. Azt mondja, az orvos legálisan jött, nálunk szerezte a diplomáját. Arra viszont panaszkodik az asszony, hogy rengeteg az illegális bevándorló, egy részük hamis papírokkal érkezik, vagy éppen több útlevelet tud felmutatni. És hát miként lehetne bízni olyasvalakikben, akik el akarják titkolni a kilétüket?

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Angela Merkelt dicséri a vezető konzervatív lap az EU–török-megállapodás után. Pedig a csúcs előtt már sokan temették a kancellárt, de végrehajtotta azt, ami sokak számára lehetetlennek tűnt: megegyezett a törökökkel, azaz megteremtette az előfeltételt ahhoz, hogy ismét rendezett viszonyok legyenek az unió külső határain. Ráadásul a 27-ek egyhangúan támogatták, tehát szó sincs arról, hogy elszigetelődött volna, és pontosan az az eredmény született, amit ő akart. A kitartása nélkül nem lehetett volna elvégezni ez a herkulesi méretű geopolitikai feladatot. Igaz, a kezére játszott, hogy osztrák vezetéssel több balkáni tranzitállam önkényes döntést hozott, és ezzel fokozta a nyomást az unióra. Közben érdemes végiggondolni, hogy ha a kormányfő a CSU és az AfD sürgetésére úgy viselkedett volna, mint Magyarország és Ausztria, akkor lehetetlen lett volna az egyezség Ankarával. A kommentár az események fontos tanulságának nevezi, hogy a világ most jöhetett rá: Merkel a viharban érzi magát elemében.

The Washington Post
A lap kommentárja nagy tévedésnek nevezi, hogy megrendült volna Angela Merkel helyzete. A szerző, a térség jó ismerője, Ann Applebaum szerint ha a külföldi sajtót olvassa valaki, akkor persze könnyen gondolhatja azt, hogy Németország fellázadt, a kancellárnak vége, menetelnek a barna ingesek. Az igazság azonban az, hogy a németek az eddigi politikára szavaztak, jóllehet az idén mintegy 500 ezer menekült érkezik az országba. Hiszen két tartományban is a szociáldemokraták és a zöldek nyertek, akik azonban támogatják a CDU irányvonalát. A francia és a brit szalagcímek valójában azt a gondot tükrözik, hogy másutt nincs megfelelője az „Isten hozott” kultúrájának. Orbán Viktor nyíltan agitál a menekültek ellen, jóllehet Magyarországon alig vannak menedékkérők. De a migrációellenes pártok az egész földrészen destabilizálják a politikát. Szóval a válság ott van, hogy ismét mély szakadék alakult ki Berlin és mindenki más között.

Der Standard
A menekültválság felerősítette az iszlámellenes érzelmeket a földrészen, de a jelenség már korábban is létezett, éspedig olyan államokban is, mint például Magyarország, ahol pedig alig élnek muzulmánok, ám jó eszközt kínált az emberek mozgósítására. Ezt tartalmazza a most elkészült jelentés, amely az iszlamofóbia állapotát mérte fel 25 európai országban. A lakosság hajlik arra, hogy jócskán túlbecsülje az iszlám közösség létszámát. Úgy tekint a muzulmánokra, hogy azok kaphatók az erőszakra, bár a statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Magyarországon a jelenség viszonylag új, mert a kilencvenes évek végéig nem voltak ilyen jellegű problémák. Ám a 2001-es amerikai terrortámadások után kialakult az iszlámgyűlölet – muszlimok nélkül. Mivel a menekültek egyik fő tranzitútja az országon át vezetett, Orbán Viktor ezt arra használta fel, hogy magát az állítólag fenyegetett keresztény nemzet védelmezőjének állítsa be. A tanulmány kiadói azt javasolják, hogy egész Európában nyilvánítsák bűncselekménnyé, ha valaki a vallási hovatartozás alapján uszít.

Neue Zürcher Zeitung
A lap szerint reklámügyben Orbánnak még van mit tanulnia, habár Magyarországon már hagyománynak számít, hogy a cégeknek a kormány eredményei mellett kell kampányolniuk. Az energiaszolgáltatóknak a havi számlán fel kell tüntetniük a rezsicsökkentés forintosított áldásait. Most meg a bankokat kötelezik arra, hogy az otthonteremtési kedvezmény kapcsán ráírják a hirdetésekre, hogy „A magyar reformok működnek.” Sok pénzről van persze szó, de lehet, hogy rövidesen kifejlődik az ingatlanlufi. Orbán azonban idáig kihagyta, hogy a többi közt a saját, unortodox gazdaságpolitikáját népszerűsítse, így például a különadókat. A bankok a tranzakciós adó miatt rávezethetnék a számlakivonatokra, hogy „Hála a kormánynak, az ön számára ez a művelet ennyivel és ennyivel többe került.” Vagy az üzletekben rákerülne a blokkra, hogy a kabinet x összeggel drágította meg a vásárlást. Szóval még a tehetséges reklámszakember, Orbán Viktor számára is vannak lehetőségek. Mi akadályozná meg benne?

Der Spiegel
Kelet-Európában lázadoznak a még itthon maradt egészségügyisek, mert az ágazat lepusztult. Tömegesen mennek külföldre a rosszul fizetett orvosok és az ápolók. A műszerek, berendezések elavultak. A konferenciatermet az orvosok nemrégiben saját zsebből maguk festették ki. Ilyen körülmények között sokan vándorolnak ki külföldre, mert ott sokkal többet keresnek jóval különb feltételek közepette. Úgy becsülik, hogy 2004 óta ötezer orvos és hétezer ápoló hagyta el az országot. Az állapotok miatt pillanatok alatt kétezer-ötszázan csatlakoztak a Facebookon közzétett felhíváshoz, amely sürgős változtatásokra szólította fel a kormányt, ideértve a hálapénz felszámolását. A támogatók az idehaza lévő orvosok egyhatodát jelentik. Az ÁNTSZ egyik legutóbbi jelentése szintén azt tárta fel, hogy rettenetesek a körülmények a kórházakban. Ám a hatalom nem hajlandó a párbeszédre, rögtönzéssel próbál úrrá lenni az orvoshiány okozta gondokon. Így például képzett ápolószemélyzet végezne olyan feladatokat, amelyekhez idáig orvosi végzettség kellett.