Eleshetnek az állami segítségtől a recski sárlavina károsultjai
A kártérítéssel megbízott MR lakásalap szerint nem történt káresemény a lakásokban, a belügy szerint pedig titkos a katasztrófavédelem jelentése.
A recski sárlavinában károsodott ingatlanok felméréséről és a lehetséges megoldásokról szóló jelentés ugyan elkészült, de titkolja a kormány – írja a Népszava. Ahogy arról beszámoltunk, idén június elején Recsken a település feletti hegyről lezúduló sárlavina miatt több házból is ki kellett költözniük az ott élőknek. A kormány – nagy gonddal kerülve a település feletti NER-közeli tulajdonban lévő bánya említését is – nem sokkal később bejelentette, hogy a központi költségvetés terhére 500 millió forinttal segíti a „rendkívüli időjárás következtében” megrongálódott házak tulajdonosait. A károsodott házak felmérésével, az ott élők szükség szerinti elhelyezésével az MR Közösségi Lakásalapot bízta meg a kabinet.
„A kormány határozata értelmében megkezdtük a munkát a rendkívüli időjárás következtében károsodott lakóingatlanokban élők helyzetének rendezésére. Első lépésként jelenléti pontot hoztunk létre a településen, ahol lehetőség nyílik a személyes egyeztetésre és ügyintézésre, az egyéni élethelyzetre szabott lehetséges lakhatási megoldások felmérésére” – válaszolta az MR Lakásalap a Népszava kérdésére. A lap megkeresésére azt írták: az elsődleges feladat a rendkívüli időjárási körülmény által ténylegesen okozott, az ingatlan lakhatóságát befolyásoló károk felmérése volt. A műszaki szakvélemény megállapította, hogy az épületekben a káresemény következtében ún. állékonysági veszélyhelyzet nem keletkezett, statikailag nem sérültek, azok különböző állagmegóvási munkálatok után továbbra is lakhatás céljára használhatóak. Az érintett területen a sár-, iszapmentesítés, illetve az utcában egy területre összegyűjtött szeméttel szennyezett iszap és sár elszállítása és megfelelő engedéllyel rendelkező szemétlerakó helyen történő deponálása megtörtént.
A felmérés eredményét és egyénekre lebontott megoldási javaslataikat összegző tanulmányukat megküldték a Belügyminisztériumnak. A jelentést azonban végül nem az MR Lakásalap, hanem az érintett kormányhivatal és a katasztrófavédelem készítette el. A jelenleg tíz károsult családot képviselő Magyar György ügyvédi iroda is kíváncsi volt a fejleményekre, ezért az MR Közösségi Lakásalapot és a Belügyminisztériumot is megkereste hogy mit tartalmaz a jelentés, mire azt a választ kapta, hogy: hogy ez „nem nyilvános adat”.
A Belügyminisztérium szerint a magántulajdonban keletkezett károkkal kapcsolatban a kormánynak nincs jogszabályban rögzített helytállási kötelezettsége. De egyedi döntéssel szerepet vállalhat helyreállításban, melyet rögzít a kártérítésről szóló kormányhatározat.
„Ilyen esetekben egyébként „sajátos, a hatósági és a peres eljárásoktól eltérő eljárási folyamatot állapítanak meg”. Ilyen „atipikus” eljárás zajlik Recsk esetében is. „Ez viszont lényegében azt eredményezi, hogy ebben az eljárásban a károsultaknak semmilyen eljárási jogosultsága nincs, ahogyan az eljáró hatóságoknak és minisztériumoknak sincs semmilyen konkrét eljárási kötelezettsége” – nyilatkozta Magyar György ügyvéd.
„A jelentés célja az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának felmérése, illetve annak vizsgálata volt, hogy az ingatlanok károsodása összefüggésben volt-e az időjárási eseményekkel. A felelősség megállapítása nem volt cél. Ezzel együtt a jelentésről további információval szolgálni nem áll módomban, mivel az abban szereplő adatok és iratok nem nyilvánosak” – írta az ügyvédi irodának a belügy illetékes helyettes államtitkára.
A Népszava ügyre rálátó forrása szerint könnyen elképzelhető, hogy az 500 milliós keret soha nem nyílik meg és a kormányzati szerepvállalás be nem teljesült ígéret marad.
(Kiemelt képünkön: Recsk Fotó: Sztojka Attila kormánybiztos Facebook oldala)
