Pom Pom meséitől a Közgépig
Lélektani bravúrnak tartotta Navracsics Tibor Karácsony Gergely oligarcházó parlamenti felszólalását egy veszprémi pódiumbeszélgetésen. A vitából az is kiderült, hogy az LMP-s politikus előző este agykontrollal készült Orbán faggatására, és, hogy majdnem elsírta magát az Alaptörvény megszavazásakor. Megtudtuk, hogy a kormányfő pókemberként ül az érdekcsoportok hálójában, valamint azt is, hogy mi köze a Pop Pom meséinek a fideszes törvényhozáshoz. A miniszterelnök-helyettes pedig azt fájlalta, hogy egysíkú a politikai diskurzus, mindenki arra törekszik, hogy áthúzza a döglött lovat a másik térfelére.
Lélektani bravúrnak tartotta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Karácsony Gergelynek a kormányfőhöz intézett azonnali kérdését a Magyar Politikatudományi Társaság veszprémi pódiumbeszélgetésén.
Korábban az LMP frakcióvezető-helyettese a parlamentben azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy vannak-e oligarchák a Nemzeti Együttműködés rendszerében. Úgy fogalmazott: miközben a Fidesz ellenük való fellépést ígért a választások után, ma mégis a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép nyer a legtöbb közbeszerzésen.
A beszélgetést Török Gábor moderálta. Mindkét elemzőből lett politikus laza, kockás ingben beszélt egykori kollégáik, politológusok, politikai szakértők szűk köre előtt. A kétnapos vándorgyűlés témája a kormányzás értékelése volt. Navracsics és Karácsony vitájának akár Körösényi András megállapítása lehetne a mottója. A politológus professzor vitaindító előadásában ugyanis azt mondta, hogy Magyarországon a politikai polarizáció extrém mértékben felerősödött, és ez már csökkenti a demokrácia hatékonyságát. Körösényi szerint ennek a jelenségnek fő oka, a politikai elit polarizációjában keresendő.
Navracsics a vitában elmesélte, hogy a parlamenti patkóban sokszor bikaviadal-hangulat uralkodik. Szerinte lelkileg nehéz pillanat, hogy egy kényes témában a miniszterelnöknek úgy tegyen fel valaki kérdést, hogy közben ne látszódjon rajta, hogy izgul. Könnyen nevetségessé válhat így egy lámpalázas politikai szereplő. Szerinte Karácsony Gergely jól oldotta meg a feladatot. Az LMP-s politikus erre úgy reagált, hogy ő nyugodt volt, előző nap agykontrollal készült fel a feladatra.
Karácsony úgy vélekedett: nemcsak a Fidesz bűne, hogy eddig rossz minőségű és hatékonyságú kormányzás volt Magyarországon. Ugyanakkor a Transparency Internationalra hivatkozva megjegyezte: mára érdekcsoportok ejtették rabul az országot. Kitért arra is, hogy magas a kockázati felár, – mint fogalmazott – „Magyarország lecsúszó pályára lépett”. – Az érdekcsoportok által szőtt háló közepén ott ül a miniszterelnök – tette hozzá Karácsony.
Navracsics szerint egyetlen kormány sem tett még annyit a korrupció megakadályozásáért, mint a mostani. Úgy vélte, a tisztulási folyamat első állomása, ha sokszor szerepel a hírekben a korrupció. Erre Karácsony úgy reagált, hogy a nyertes közbeszerzési pályázatok fele egyindulós, az érdekcsoportok törvényesített módon "lerohannak" egyes iparágakat. Karácsony kitért arra is: az intézményesített korrupció jele, hogy Magyarországon a lobbicsoportok törvényeket gyártatnak maguknak.
Navracsics erre úgy reagált: a korrupció bűncselekmény és büntetőjogi kategória. A politikai és az üzleti elit összefonódására hozott külföldi példák között említette, hogy az osztrák mezőgazdasági minisztérium köztisztviselőit és miniszterét is általában az osztrák parasztszövetség adja, a német gazdaság irányításába beleszólhat az Audi és az Opel is.
Karácsony a Pom Pom meséiből ismert „Lesből támadó szárítókötélhez” hasonlította a fideszes törvénykezést. Példaként hozta fel, hogy a több száz oldalas médiaalkotmányt pénteken, pont a születésnapján nyújtották be, és már hétfőn napirendre került a jogszabály-tervezet. A tervezetet ő kereskedelmi tévék jogászaitól korábban megkapta, innen tudja, hogy a szöveg szerzője a Médiatanács egyik tagja, Koltay András.
Navracsics erre úgy reagált, hogy korábban sem titkolta a nyilvánosság előtt: „neki nem jó a tempó”.
– Képviselők egész kódexeket nyújthatnak be úgy, hogy saját miniszterükkel sem egyeztetnek – fogalmazott.
A kormányzás minőségéről azt mondta, esély sincs arra, hogy értelmes vitákat folytassanak erről, mert egysíkú a magyarországi politikai diskurzus. A felek azonnal egymás kiszorítására törekednek, másodpercek alatt pártviták kezdődnek arról, hogy például ki a kommunista, ki a fasiszta.
Karácsony Gergely szerint azért sincs jó kormányzás Magyarországon, mert a pártok nem fogadják el a demokratikus játékszabályokat.
– A pártok végtelenül ostobának tartják az embereket. Olyanoknak, akik ott ülnek a gép előtt és várják, hogy kihulljon belőle a pénz – tette hozzá. Szerinte nehéz lesz a demokráciának felállnia ebből a helyzetből.
Navracsics felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar költségvetés nyolcvan százaléka determinált: vagy adósság, vagy hosszú távú kötelezettségvállalás. Szerinte a jó kormányzás a stabil célok kitűzését is jelenti, de Európában nincs olyan ország, amely erre képes lenne. Azt mondta, a közigazgatási reformot az a felismerés indította el, hogy 1990 óta nem létezett a mindenkori kormányzati politikának alárendelt olyan intézményrendszer, amely a felelős kormányzást lehetővé tette volna.
Navracsics szerint Magyarországon esély sincs a deliberatív politikára (értsd: olyanra, amelyben a politikai döntéseket megelőzi a nyilvános állampolgári vita), mivel a pártok közötti egyeztetéseken nem a megoldásokat keresik, hanem azon gondolkodnak, hogyan lehet „a döglött lovat áthúzni a másik oldalára”.
Karácsony szerint a Fidesz az oka, hogy idejutott az ország. Orbán pártjának 2010-ben történelmi esélye volt arra, hogy új fejezetet kezdjen, de a "mozi ugyanaz, csak nagyobb a hangerő". Az LMP frakcióvezető-helyettese állítása szerint majdnem elsírta magát, amikor az Alkotmányt megszavazta a parlament. Szerinte az nem a magyar polgárok közös alaptörvénye, mivel „kőkonzervatív”, ideológiailag erősen elkötelezett, még a Fidesz szavazók egy része sem ért vele egyet. Vitatott passzusként a családról és a magzati életről szóló részeket olvasta fel az alaptörvényből.
Navracsics erre úgy reagált, hogy nincs olyan szöveg, amely mindenkinek tetszene. Nem lehet úgy fogalmazni, hogy „a család férfi és nő között jön létre, mások szerint pedig nem”.
Karácsony szerint bizonyos témákat nem kellene az alkotmányban rögzíteni. Például a magzati élettel Európában – kivéve az íreket – egyetlen ország alaptörvénye sem foglalkozik.
Karácsony nehezményezte azt is, hogy a Fidesz a Jobbik felé húz, politikai engedményeket tesz a szélsőjobbnak. Navracsics erre úgy reagált, hogy semmi közük a Jobbikhoz. – Éles a viszonyunk. Nem látok jelet a Fidesz és a Jobbik közötti összekacsintásra – fogalmazott.