Politikamentes kitüntetés az utcán

A kerületi önkormányzat az elmúlt 15-20 évben a dinamizmus és humanizmus, az értékőrzés és a megújulás jegyében végezte a munkáját. E két-két fogalom nem egymást kizáró ellentétpárok, vélte megnyitóbeszédében Tóth József polgármester, hanem inkább egymást erősítő, segítő feladatot jelent a kerületi önkormányzatnak. A dinamizmus nem csak az építészeti kultúrára, hanem a humán szolgáltatásra, amint a humanizmus nem csak a humán szolgáltatásra, hanem az építészetre is érvényes lehet. Ez folyamatos feladatot jelentett az elmúlt időszakban s ennek a hatékony eredménye is közrejátszhatott abban, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság április 23-án Százhalombattán Hild-díjjal jutalmazta a főváros 13. kerületét, a városépítészetben, várostervezésben végzett munkájuk elismeréseként.

Az elmúlt két évtizedben mindig kiemelt feladat volt a kerület számára a hitelesség, valamint hogy a lakosság érdekeit és a fejlesztők, a fejlesztés érdekeit összehangolják. Ennek érdekében a kerületi önkormányzat hosszú, közép- és rövidtávú programok alapján dolgozik. A rövidtávú tervek általában egy esztendőre szóló munkatervek, a középtávúak az adott ciklus programját jelentik, míg a hosszútávú tervek 15-20 évre szólnak – akár csak az Európa Terv, amelyet az európai ciklushoz igazítanak. A hosszútávú terveikben azt jelölték ki, hogy a városrész fejlődésében elsősorban a lakásépítkezés és a kereskedelmi szolgáltató egységek építése adjon dinamikát. Ez 2008-ig meg is valósult, s ennek hatásos mérőszámai is vannak: a lakások száma 54 000-ről 72 000-re nőtt; volt olyan év, amikor 100-150 ezer négyzetméter kereskedelmi szolgáltató irodaegységet adtak át. Ezeken a számokon túlmenően a humanizmus pedig azt jelenti, hogy a városrész egyszerre munkahelyi, lakhatási és rekreációs feladatot is betölt. Az Angyalzöld programmal humanizálták a zöldfelületet, egyre inkább teret kap, hogy az irodaházak területén közfunkciót ellátó zöldterületeket létesítenek, valamint minőségi sportfelületeket is kialakítanak a kerületben.
„Úgy vélem, hogy ezt honorálta az Urbanisztikai Társaság a Hild-díjjal, amelyet a kerület lakossága is büszkeséggel fogadhat” – zárta köszöntő szavait a polgármester.

Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke rövid történeti áttekintéssel mutatta be a szervezetet, amelyet 1966-ban alapítottak és nagyon széleskörű szakmai közösség, építészek, mérnökök, szociológusok, közgazdászok alkotják, mindazon szakemberek, akik különböző területeken dolgoznak az urbanisztikában. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű társaság kizárólag szakmai alapon működik és a tevékenysége mentes mindenféle politikától – bár mind állami, mind önkormányzati szerveknek igyekeznek segítséget nyújtani. A Hild-díjat 1968-ban alapították, s az eltelt idő alatt 57 település kapta meg. Most 2012-ben a 13. kerület, ami igen nagy szó, ugyanis bár Budapest egyszer már kapott díjat 1973-ban, a fővárosi egyesítés centenáriumának évében, ami nem volt mentes a politikai gesztustól. A rendszerváltás óta ezt távol tartják a tevékenységüktől – ezért meggyőződéssel vallja, hogy a díjnak megvan a becsülete, kizárólag a szakmai értékek határozzák meg. Budapesten ez a második elismerés eddig: 1996-ban Ferencváros kapta meg.

A döntésükben közrejátszott az az óriási fejlődés, ami a kerületben az elmúlt években lezajlott. S mindezt a fejlesztést a kerület úgy hajtotta végre, hogy az életminőség javult, a lakók jól érzik magukat, a közterületek szebbek lettek. A fejlesztéseknek mindazon negatív hatásait, amik sok más helyen jelentkeznek, itt sikerült teljes egészében kivédeni – ezt a felelős és hatékony tevékenységet értékeli a Hild-díj.