Politikai gerillák – Nehéz kilépni a partizánszerepből
Az egész ország ismeri a politikai partizánokat: ők azok, akik lezárják az Erzsébet hidat, megzavarják az MMA közgyűlését, lecsavarozzák a Nemzeti Választási Bizottság tábláját a falról, molinót engednek le a Lánchíd tetejéről, mégis csupán pillanatokra kapnak figyelmet. Tömeget álmodnak maguk mögé, de valójában magányos harcosok. Sokszor éri őket kudarc, ritkán tudnak kézzelfogható sikert fölmutatni, ennek ellenére képtelenek kilépni az aktivistaszerepből. Vajon mi mozgatja Büki Zoltánt, Gulyás Mártont, Sándor Máriát és társaikat? „A partizánpolitizálás általában akkor bontakozik ki, amikor a meglévő politikai rendszer elveszíti szabályozó erejét, normái eltűnnek vagy meggyengülnek. Valójában olyan forradalmi helyzet keletkezik, amikor a régi rend már nem, az új pedig még nem képes megszabni a politikai cselekvések menetét” – mondja Csepeli György szociálpszichológus a ma megjelent 168 Órában.
Nem nyugszanak
Ha nem kezdődik érdemi párbeszéd a kormány és a nyugdíjasokat képviselő szervezet között, akkor pártot alapít a Nyugdíjasok Országos Szövetsége – tudta meg a 168 Óra. Őszig tízezer nyugdíjas kapja meg azt a kérdőívet, amelyben a szervezet életvitelüket, életminőségüket kutatja és a tervezett, jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatos véleményükre kíváncsi. Ez alapján időspolitikai modellt készítenek, amelyet tárgyalási alapnak szánnak a kormánnyal való egyeztetéshez. Szakértők évek óta figyelmeztetnek: negyedszázad múlva egy kereső tart majd el két nyugdíjast, vagyis a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Részletek a ma megjelent 168 Órában.
Gettóban óvodától koporsóig
Tavaly Magyarországon havonta legalább 1200, 18 év alatti fiatal dolgozott közmunkásként. A 16 éves kortól így megkereshető havi 52 ezer forinttal a szegényebb régiókban nem tud versenyezni az iskola. Borsodi riportunkban bemutatjuk a 21 éves Szandrát, akinek hároméves kisfia van. Egy év múlva érettségizne, tanárai nagyon tehetségesnek tartják, részt vesz a Dr. Ámbédkar Iskola egyetemi felvételi előkészítőjén is, amelyet a Corvinus tanárai tartanak. Szandra hátrányos helyzetű tanulóként eddig az államtól kapott ösztöndíjat, amit – másokkal együtt – tőle is megvontak. Már nem jár iskolába. Kell a pénz, egy nemsokára kezdődő tanfolyamon bolti eladónak tanul majd. Ha végez, 70 ezer forintot fog kapni havonta. A humántárca azonban nem lát aggasztó folyamatokat, lapunkkal közölték: a tankötelezettségi korhatár változtatásának tapasztalatait majd megvizsgálják. Összeállításunkban megszólal Derdák Tibor, az Ámbédkar gimnázium alapítója is, szerinte a helyzeten a jog már nem segít. Abban reménykedik, hogy az egyházak elkezdenek foglalkoznia a társadalmi felzárkóztatás kérdéseivel, a pápa útmutatása vagy Beer Miklós váci püspök szavai nyomán. Összeállításunk a ma megjelent 168 Órában.
Az úrhatnám elit bukása
Polgárság nélkül nincs felemelkedés, sem jólét? Nem, ez nem igaz. De Kelet-Európában a modernizáló ázsiai diktatúrák mintája biztosan nem működik, az itt felbukkanó diktátorok ehhez a munkához nem elég okosak. Felkészült elit nélkül viszont nem megy. Erről is ír A magyar polgár című kötetben Felcsuti Péter közgazdász, bankár. A 168 Óra pedig arról is kérdezte: az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van?
A nyitás rektora
Építészmérnökként diplomázott, a kaposvári színháznál kezdett díszletekkel foglalkozni asszisztensként, majd tervezőként dolgozott az ország számos teátrumában. Húsz évig tartott díszlettervezői kurzusokat Kanadában, például a Kanadai Nemzeti Színművészeti Főiskolán. Csanádi Judit a kétezres évek elején lett docense, idővel professzora a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakának. Két hónapja kinevezték az intézmény rektorának. Programjának kulcsszava: nyitás. Interjúnk az e heti 168 Órában.
