Pintér Sándor szerint azért kellett neki a szuperjogkör, hogy ne lehessen atombombát gyártani Magyarországon

Elfogadta az Országgyűlés a „Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről” szóló törvényt Ez az a jogszabály, amelyik lehetővé teszi, hogy – meghatározott esetekben –

Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megtiltsa egyes külföldi befektetőknek, hogy Magyarországon magyar vállalatokba ruházzanak be, szerezzenek tulajdonrészt.

A törvény szerint azoknak a cégeknek, melyeknek közvetlenül 10-, közvetve 25 százalékát külföldi tulajdonosok birtokolják, és

• fegyvergyártással,
• haditechnikával,
• „kettős felhasználású” (polgári és katonai célra egyaránt felhasználható) termékekkel,
• gáz-, víz-, áramszolgáltatással,
• telekommunikációval,
• informatikával foglalkoznak,

ezentúl bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Belügyminisztériumnak magyarországi beruházás, tulajdonszerzés esetén. A belügyminiszter köteles megvizsgálni, hogy az adott beruházás, tulajdonszerzés nem sért-e magyar vagy európai uniós érdeket. A tárcavezetőnek erre 30 napja van, döntése ellen a Fővárosi Bíróságon lehet jogorvoslatért fordulni, ám ez csupán új eljárásra, nem pedig a döntés érdemi felülvizsgálatára kötelezheti Pintért.

Orbán Viktor és Pintér Sándor – már az is csak tőlük függ, mely külföldi állampolgár vállalkozhat Magyarországon

Pintér a törvényről azt mondta a Népszavának, „ezzel csak egy régi elmaradást törlesztünk”, mert az EU legtöbb tagállamában, de más fejlett ipari országokban is régóta van ilyen jogszabály. „Nyugat-Európában a 60-as évektől kezdve, amikor egyre több lett a határokon átnyúló beruházás, sorra hozták meg ezeket a törvényeket, a keleti blokkban pedig a KGST és a Szovjetunió miatt ez nyilván fel sem merült. Csakhogy a rendszerváltást követően sem hozott alkotott még meg egy ilyen nemzetbiztonsági garanciát jelentő jogszabályt egyik parlament sem, így ezt most pótoljuk” – mondta a napilapnak a belügyminiszter, hozzátéve,

„ez lényegében arról szól, hogy ne lehessen atombombát gyártani Magyarországon, semmi többet nem kell mögé látni”.

Arra a kérdésre, hogy konkrétan hogy néz majd ki egy ilyen vizsgálat, Pintér azt mondta, ezt még később kell részletesen kidolgozni – maga az elfogadott törvény is úgy fogalmaz, hogy ezt később kormányrendeletben szabályozzák.

A korábban „szuperjogkörként" elhíresült, Pintér kezébe rendkívüli hatalmat adó törvénnyel a miniszter egyszemélyi döntési jogkörévé teszi azt, mely külföldi, például amerikai, kínai vagy arab befektető fektethet be Magyarországon. Miután a törvény nevesíti a telekommunikációs beruházásokat is, egy kormányinfón korábban megkérdeztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Pintér szuperjogkörérével a magyarországi médiavállalkozások esetében is korlátozható lesz-e külföldi, az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívüli beruházók befektetése. Azt nem tudni, a kancelláriaminiszter mire alapozta válaszát, de  azt állította, a médiapiacra ennek a jogszabálynak semmiféle hatása nem lesz, s nem is ez a kormányzati szándék.

Valójában azonban egyelőre rejtély, hogy Pintér konkrétan milyen telekommunikációs vállalkozások esetén vizsgálódhat, sőt, tilthat el befektetőket a jövőben.