Pénzt követelt az orvos a szülésért – ez már a kollégáknak is sok

Etikai eljárás indult egy szülész-nőgyógyász főorvos ellen, mert pénzt követelt egy sürgősségi császárral műtött kismamától. Szinte példátlan, hogy a kollégák ne összezárjanak, hanem fellépjenek egy ilyen esettel kapcsolatban. De egyre több jele van, hogy maguktól az orvosoktól indulhat a mindenkinek megalázó hálapénzes rendszer felszámolása.

2017. március 4., 13:18

Szerző:

Egy kétségbeesett kismama a Másállapotot a szülészetben Facebook-csoportban osztotta meg megalázó történetét egy olyan orvosról, aki valósággal zaklatta a szülés után, hogy fizessen. Az éppen a műtőből kitolt asszonytól 160 ezer forintot akart, mondván: ennyibe kerül neki a műtő és az orvosok költsége. (Állami kórházról van szó.) A harmadik gyerekét világra hozó anyuka a közösségi portálon nyilvánosságra hozott történetével lázadt fel a mind inkább utált gyakorlattal szemben.

„Pár hete a SOTE II. számú Klinikáján született a kislányunk sürgősségi császárral, az ügyeletes főorvos és egy rezidens doktornő műtött. A fogadott orvosom sajnos síelni volt azon a héten, akit nagyon bántotta is a lelkiismerete, hogy nem volt mellettem. A lényeg: este műtöttek, reggel az őrzőben éppen az ágy szélére másztam ki, amikor megjelent a főorvos. A szokásos sablonkérdések után rátért a lényegre: az anyagiakat majd a varratszedésnél rendezzük. Neki ugyanis van egy költsége, nála ugyanis úgy szokás, hogy a műtőben jelen lévő csapatot ő fizeti ki, és a műtőnek is van egy bérleti díja”– kezdi történetét az anyuka. ,,Hát, hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, csak annyit mondtam neki, hogy nekem van fogadott orvosom és vele megbeszélem a dolgokat. Erre csak annyi volt a válasza, hogy holnap is megkeres, és elmondja a varratszedést és az anyagi részleteket. Másnap jött és közölte: a varratszedéskor, vagy távozáskor szeretné, ha rendeznénk az anyagiakat, ami a magánrendelési vizitdíjnak a tízszerese, 160 ezer forint. Ja, és a műtőben utánam következő anyukával, akit szintén ő műtött (lepényleválás volt), ugyanezt eljátszotta, ráadásul utolsó nap még meg is alázta a szobatársai előtt.”

Az ügy pillanatok alatt eljutott az intézmény vezetéséhez. A Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, dr. Ács Nándor azonnal etikai vizsgálatot kezdeményezett. Megkeresésünkre egyelőre csak annyit mondott: a vizsgálatnak kell tisztáznia a helyzetet. (A Klinikai Központ elnöke azóta belső vizsgálatot indított és azonnali hatállyal felfüggesztette az érintett orvost a munkavégzési kötelezettség alól.)

A klinika lépése tekinthető áttörésnek is, hiszen szinte példátlan, hogy a kollégák ne összezárjanak, hanem fellépjenek egy ilyen – egyelőre a páciens oldaláról megismerve – felháborító és etikátlan esettel kapcsolatban. Egyébként ugyanennek a főorvosnak a praxisából tudomásunkra jutott egy másik eset is. Az asszonynak a 16. terhességi héten genetikai rendellenesség miatt kellett megszakítani a terhességét.

„A kisműtét utáni reggelen kihívott a kórteremből a folyosóra. Elkezdte mondani, hogy már a 12. hét után voltunk, így nagyobb műtét volt. Rossz érzést keltett bennem, mintha az én hibám lenne ez az egész. Közölte, hogy van kiskassza, neki ki kell fizetnie a műtős személyzetet is. Le voltam döbbenve. Magyaráztam, hogy a kórházban nyilván nincs nálam pénz, és most nincs itt a férjem, akinél lenne. Ezért aztán megadta a telefonszámát, hogy keressem mindenképpen. Nagyon zavarban voltam, mert azt viszont nem mondta, hogy hogy sikerült maga a műtét. Én kérdeztem meg, hogy minden rendben van-e velem, mire csak valami ilyesmit mondott, hogy ,akkor nem lenne most itt’. Végül, ha jól emlékszem, 40 ezer forintot adtunk neki” – idézi fel a történetet.

Úgy tudjuk egyébként, hogy ezek egyáltalán nem kivételes esetek az említett, név szerint is ismert főorvos történetében. A klinikán is hírhedt etikátlan magatartásáról. Az azonban kérdés, hogy a belső vizsgálat milyen eredményre jut majd, ráadásul ennek legfeljebb annyi következménye lehet, hogy elbocsátják az orvost. Ahhoz azonban, hogy hathatósabb fellépés történjen, például orvosi praxisát felfüggesszék, a Magyar Orvosi Kamarának kellene lépnie. A „díj" orvosi követelése ellentétes a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének II. 15. pontjával, amely szerint „az orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely mind a beteget, mind a hozzátartozóját arról győzi meg, hogy az orvosilag szükséges ellátás minősége független minden egyéb juttatástól”.

Legutóbb a 150 ezres tarifával dolgozó onkológus nőgyógyász ügye kavart indulatokat, akivel szemben hosszas kivárás után indított csak vizsgálatot a testület, és persze elítélte a kollégát, különösebb retorzió azonban nem született. Igaz: a kamarának nincs joga ahhoz, hogy bárkit korlátlanul eltiltson a szakma gyakorlásától, vagyis a kizárás ellenére idővel ismét praktizálhat majd. A bíróság kezébe került az ügy: a tízrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetésért akár 7 év börtön is kaphatott volna az orvos, de végül csak öt év felfüggesztettre ítélték. A bíró ezt azzal indokolta, hogy a főorvos szakmai tudására nagy szükség van.

„Ha valóban így történt, akkor a hálapénz okozta problémák egy minősített esetéről, egy kiszolgáltatott helyzetben lévő édesanya érzelmi zsarolásáról és zaklatásáról van szó, ami morálisan teljes mértékben elfogadhatatlan. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) üdvözli az intézmény vezetőségének korrekt döntését az etikai vizsgálat megindításáról. Itt az ideje, hogy belülről kezdjen el tisztulni a rendszer, és ehhez kell ez a fajta bátor hozzáállás mind a betegek részéről, hogy merjenek szólni, mind a kórházak vezetőinek részéről, hogy merjenek lépni" – kommentálta a hírt a Reszasz vezetősége.

A szervezet a Szinapszis közvélemény kutatóval közösen készített felmérést a hálapénzről, amelyben épp arra jutottak: mind többen tartják az orvosok közül is elfogadhatatlannak a csúsztatott borítékokat. Sőt, már ki is mondják, hogy az tényleg nem a háláról, sokkal inkább a szolgáltatások, a biztonság megvásárlásáról szól.