Pénzért cserébe elhallgatták a híreket?

A Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az állami cégek a piacilag indokoltnál sokkal nagyobb arányban kezdtek hirdetni Simicska Lajos lapjaiban (Magyar Nemzet, Metropol). Orbán és Simicska 2015-ös összeveszés után viszont az állami cégek drasztikus mértékben csökkentették hirdetéseiket a Simicska-lapokban. A Defacto blog – a Kantar Medai adatai alapján készített – látványos ábráin látszik, hogy a csökkenés hónapokkal a nyilvános konfliktus előtt kezdődött. A kormánnyal való kapcsolatot fontosnak tartó cégek viszont jól láthatóan csak a G-nap után kapcsoltak, de akkor már tudták, mit kell tenniük.

Forrás: Defacto

Az elemzés során azt is megnézték, hogy egyes kormányközeli sajtótermékek online archívumaiban milyen gyakorisággal fordulnak elő a kormányközeli korrupciós botrányok. Az adatokból kiderül, hogy Simicska és Orbán összeveszése után a Magyar Nemzetben a botrányokról szóló cikkek aránya jelentősen megemelkedett. A G-nap után a Magyar Nemzetben olyan számban jelentek meg a kormányközeli korrupciós botrányok, mint a Népszabadságban.

Forrás: Defacto

Az elemzés szerint míg a piaci részesedésénél jóval több állami hirdetést kapott, addig keveset írt a Magyar Nemzet a kormány korrupciós ügyeiről; viszont miután a hirdetési pénzek elapadtak, elkezdett beszámolni ezekről a botrányokról is. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy 2015 előtt az állami hirdetési pénzekért cserébe a Magyar Nemzet elhallgatta a kormányzati korrupciót – áll az elemzésben.