Parkja lesz Budapesten a Barcelona legjobb futballistájának

Tarlós István főpolgármester az emlékkő leleplezésekor úgy fogalmazott, Kubala László okosan futballozott, látott a pályán. Állandó veszélyt jelentett az ellenfél kapujára. Bár Magyarországon talán nem ismerik elég sokan a labdarúgót, Katalóniában szinte mitikus hősként tekintenek rá, és Spanyolország egészében máig különleges tisztelet övezi – mondta Tarlós István. Az irányító középpályásnak és csatárnak a szenvedélye volt a futball. Ő volt a csapat esze; a szív, amely életre keltette a játékot. Lelke máig él, és a feladat az emlékének megőrzése – hangsúlyozta a főpolgármester. Közölte: az emlékkő letétele a kezdete egy csaknem kétéves komplex felújítási folyamatnak, amelynek során tömegsportot is támogató területet alakítanak ki a környéken, a Béke és a Göncöl utca között. Futópályát, kerékpárutat és ezekhez tartozó közvilágítási rendszert építenek 2019-ig. A beruházást a kerületi polgármester kezdeményezte, ugyanakkor a főváros is támogatja mintegy százmillió forinttal – fűzte hozzá.

Fotó: Fábián Gyula

Tarlós beszélt arról is, hogy újszerű városépítészeti megoldásokra van szükség; a fő cél, hogy Budapest utcái és parkjai közösségi térként is működjenek. A Kubala Lászlóról elnevezett közterület tervei teljesítik ezt a feltételt, bővülnek a közösségi funkciók, több zöldfelület lesz – hangoztatta, megjegyezve: a Rákos-patak térségének revitalizációja kiemelt feladat, amely példaként szolgálhat további, hasonló beruházásoknak. A főpolgármester szerint senkinek sem jut eszébe, hogy huszonöt-harminc éven belül magyar sztárjátékosa lehetne a Barcelonának vagy a Real Madridnak, ugyanakkor azt kívánta, hogy az emberek tudjanak bizakodni, és egyelőre örüljenek az emlékeiknek.

Fotó: Fábián Gyula

Tóth József, a XIII. kerület polgármestere (MSZP) úgy fogalmazott, büszke kerületiként nem lehet elégszer kifejezni a köszönetet és az elismerést. Kubala László sportember volt, aki legendává, halhatatlanná vált. Mindig gyakorolt, soha nem volt magával elégedett – emelte ki. A labdarúgó ifjúkorában szívta magába a szolidaritás eszméjét, amely végigkísérte életét. Magyarországról a rendszerrel való elégedetlensége miatt is távozott. Győzelemcentrikus személyiség volt – fogalmazott. A parkról azt mondta, egyebek mellett reprezentatív zöldfelületet, virágos promenádot, kültéri fitneszberendezéseket, talajvizes öntözőhálózatot, gyalogoshidat terveznek kiépíteni, a 350 millió forintos fejlesztésből 250 milliót biztosít a XIII. kerületi önkormányzat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyi sportmozgalmaknak – a nevelő funkciójuk és az egészségmegőrző szerepük mellett – közösségteremtő és megtartó hatásuk is van. Az önkormányzat ezért kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás, illetve a szabadidős és tömegsportra, s rendszeresen támogatja azt. Másrészt az elmúlt években felújítottak tanuszodákat, tornatermeket, műfüves pályákat építettek, külön tornákat szerveznek óvodásoknak és nyugdíjasoknak is. 2017-ben az utánpótlás-nevelést a XIII. kerületi önkormányzat 16 millió forinttal, a diáksportot (Diákolimpia, diáksportrendezvények) hétmillió forinttal támogatja. A Diákolimpia tizennyolc sportág egész tanévi rendezvényeit jelenti; ezen a XIII. kerületi nevelési intézményben tanuló gyermekek közül 7700-an vesznek részt. Óriási ez a szám, az egész országban egyedülálló.

Kovács Barnabás, Magyarország barcelonai főkonzulja nyomatékosította: Magyarországon el sem tudják képzelni, hogy Spanyolországban mekkora tisztelet övezi Kubala Lászlót, akinek géniuszát elhallgatta a kommunista diktatúra. Közlése szerint ő kezdeményezte Tarlósnál, hogy nevezzenek el közterületet az FC Barcelona néhai játékosáról.

Fotó: Fábián Gyula

Carlos Kubala, Kubala László egyik fia – tolmácsolt beszédében – megjegyezte, kiskora óta hallgatta a Budapestről szóló történeteket apja és az ő barátai szájából. Amikor 1975-ben végre sikerült először eljutnia a magyar fővárosba, lenyűgözte, hogy mennyi történelem van bezárva az épületekbe, és az utcák beszélnek. A park létesítésével Budapest megfizeti a tartozását Kubala Lászlónak, aki pedig „megtalálja itt a helyét” – vélekedett, hozzáfűzve: megfelelőbb területet nem is jelölhettek volna ki, hiszen így a néhai futballista lélekben eljöhet, és láthatja fejlődni a „kölyköket”. Az ünnepség után a Vasas Fáy utcai sporttelepén megkoszorúzták Kubala László szobrát.

Fotó: Fábián Gyula

Az 1927. június 10-én, Budapesten született Kubala László pályafutása során háromszor szerepelt a magyar, hatszor a csehszlovák és tizenkilencszer a spanyol válogatottban. Magyarországon a Ferencváros és a Vasas színeiben egyaránt pályára lépett. 1949-ben hagyta el Magyarországot. Előbb Olaszországban több más emigráns magyarral – köztük a szintén vasasos Marik Györggyel, az MTK-s Hrotkó Jánossal, a ferencvárosi Mike Istvánnal és Sárosi Bélával – megalakította a Hungária FC-t; 1950 júniusában 4:2-re legyőzték a Real Madridot, s 2:1-re a világbajnokságra készülő, majd a vb-n a legjobb négy közé jutó spanyol válogatottat.  Ekkor fedezte fel Kubalát Josep Samitier, a Barcelona főtitkára. Játékosként az FC Barcelonával 1950 és 1961 között egyebek mellett négy bajnoki címet és két Vásárvárosok Kupáját nyert, majd klubedzőként az Espanyol, a Málaga, a Murcia és az Elche kispadján is ült a Barcelonáé mellett. Irányításával 1978-ban, tizenkét évnyi szünet után szerepelt ismét világbajnokságon a spanyol válogatott, amelyet hatvannyolc mérkőzésen vezérelt. Ez 2014-ig nemzeti rekordnak számított.

Fotó: Fábián Gyula

A 2002. május 17-én elhunyt Kubala Lászlót 1999-ben, az FC Barcelona alapításának századik évfordulóján a csapat történetének legjobb játékosává választották a szurkolók.